„Belváros (Budapest)” változatai közötti eltérés

| név = Belváros

| kép =

| település = [[Budapest]]

| kerület = [[Budapest V. kerülete|V.]]

| hosszúsági ívmásodperc = 11.93

}}

A '''Belváros''' [[Budapest]] központi városrésze az [[Budapest V. kerülete|V. kerületben]], annak déli részén: az évszázadokon át kialakult és a [[19. század]] elejéig városfallal körülvett ősi [[Pest (történelmi település)|pest]]i városmaggal egyezik meg.

 

 

==Története==

 

Valaha a [[Contra-Aquincum]] nevű római erőd állt itt, a mai Március 15. tér helyén. A középkorban kialakult a pesti városmag, amely nem önálló városként, hanem Buda külvárosaként fejlődött virágzó iparos- és kereskedővárossá. Területét [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] uralkodása idején hajóhíddal kötötték össze Budával. A település [[1468]]-ban [[I. Mátyás magyar király|Mátyás királytól]] kapott [[szabad királyi város]] jogot. Ebben az időben épült ki a települést övező [[Pest városfalai és városárka|városfal]] a mai Deák Ferenc utca-Károly körút-Múzeum körút-Kálvin tér-Vámház körút vonalában (maradványai ma is láthatók a Kálvin tér és a Kiskörút egyes házainak falaiban). A városból kivezető utakat kapuk őrizték: a Váci-kapu, a Hatvani-kapu (a mai Astoria Szállónál), a Kecskeméti-kapu (a mai Kálvin tér-Kecskeméti utca sarkánál), a Belgrádi kapu (feltehetően azon a területen, ahol ma a Váci utca a Fővám térbe torkollik), a Duna kapu a mai Régiposta utca vonalában és a Vízi kapu ott, ahol ma a Sörház utca kifut a Duna-partra.

 

A hódoltság után újjáéledő Pest fejlődését a [[18. század]] végén már gátolták a középkori városfalak, így megkezdődött azok bontása, ám nyomai fellelhetők a mai [[Kiskörút]] belső oldalán lévő háztömbök közepén, és a középkori útvonalak nyomát ma is őrzi a Belváros utcaszerkezete.

==Források==

{{források}}