„Erdélyi Unitárius Egyház” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a formázás, forráskérés |
||
1. sor:
{{egyház infobox
|név= Erdélyi Unitárius Egyház
28 ⟶ 27 sor:
|honlap=www.unitarius.org
}}
<!-- [[File:Unitarieni Romania (2002).png|thumb|right|2002]] -->
[[Fájl:Kvár Brassai.jpg|bélyegkép|210px|jobbra|Az erdélyi unitárius püspökség és a [[Új unitárius kollégium|János Zsigmond Unitárius Kollégium]] épülete [[Kolozsvár]]on]]
Az '''Erdélyi Unitárius Egyház''' a [[Románia|Romániában]] élő [[Unitárius vallás|unitáriusok]] közössége, amely [[1568]]-ban alakult [[Erdély]]ben, mint az egyik első unitárius egyház. A [[2002]]-es népszámlálás adatai szerint az egyháznak 66 846 tagja volt, ami Románia lakosságának 0,3%-a, Erdély lakosságának pedig 1%-a. Az egyház püspöke [[1996]]-[[2008]] között [[Szabó Árpád (unitárius püspök)|Szabó Árpád]]. [[2008]] december elején a Fehéregyházi Zsinaton az Egyház 31. püspökének [[Bálint Benczédi Ferenc]]et választották.<ref>[http://www.unitarius.com/korlevel/zsinat/zsinatcikk.html Zsinat 2008 - Új főtisztségviselők – „rendszerváltás”? (Unitárius Közlöny 2008/12.)]</ref>▼
[[2010]]. [[november 22.|november 22]]-én az egyház újraegyesült a [[Magyarországi Unitárius Egyház]]zal, [[Magyar Unitárius Egyház]] néven, [[Kolozsvár]] központtal.<ref name="os.mti.hu">http://os.mti.hu/hirek/65295/a_magyarorszagi_unitarius_egyhaz_elnoksegenek_kozlemenye</ref>▼
== Története ==▼
Az unitárius egyházat [[Dávid Ferenc (püspök)|Dávid Ferenc]] alapította a [[reformáció]] folytatásaként. Az alapítás évének [[1568]]-at tekintik, amikor a tordai országgyűlés kimondta a lelkiismeret és vallásgyakorlás szabadságát, az addigi három elismert felekezet (katolikus, lutheránus, református) mellé beemelve az unitárius vallást is. [[II. János magyar király|János Zsigmond]] erdélyi fejedelem az egyház erős támogatója volt; az 1571-ben tartott marosvásárhelyi országgyűlésen megerősítette a tordai országgyűlés határozatát. A fejedelem a gyulafehérvári nyomdát Dávid Ferenc rendelkezésére bocsátotta az unitárius tanok terjesztésére.▼
[[Fájl:Bis Unitariana Cluj.JPG|bélyegkép|210px|jobbra|A [[kolozsvár]]i [[Unitárius templom (Kolozsvár)|belvárosi unitárius templom]] (a három kolozsvári templom egyike)]]
[[Fájl:Unitárius templom Bolyai tér.JPG|bélyegkép|210px|jobbra|A [[marosváráshely]]i [[Unitárius templom (Marosvásárhely)|Bolyai téri unitárius templom]]]]
44 ⟶ 36 sor:
[[Fájl:Korospataki unit tnyugatrol.JPG|bélyegkép|220px|jobbra|A [[sepsikőröspatak]]i unitárius templom]]
[[Fájl:RO CV Sf Gheorghe 7.jpg|bélyegkép|220px|jobbra|A [[sepsiszentgyörgy]]i unitárius templom a Kós Károly úton]]
▲Az '''Erdélyi Unitárius Egyház''' a [[Románia|Romániában]] élő [[Unitárius vallás|unitáriusok]] közössége, amely [[1568]]-ban alakult [[Erdély]]ben, mint az egyik első unitárius egyház. A
János Zsigmond halála után a katolikus Báthori fejedelmek teret nyitottak az [[ellenreformáció]]nak. Báthori Kristóf eltiltotta Dávid Ferencet a prédikálástól és Déva várában börtönbe záratta. A reformáció további terjedésének megakadályozására jezsuitákat hozott az országba. Dávid Ferenc halála után az unitárius vallás védelmezője [[Enyedi György (püspök)|Enyedi György]] volt. Az erdélyi fejedelmek közül János Zsigmondon kívül az egyetlen székely fejedelem, az udvarhelyi születésű [[Székely Mózes]] is unitárius volt.<ref>[[Szekeres Lukács Sándor]]: Székely Mózes Erdély székely fejedelme, Székelyudvarhely, 2007</ref> Az 1605-ben megválasztott [[Bocskai István]] fejedelem a jezsuitákat kitiltotta Erdélyből és az unitáriusoknak visszaadta elvett templomaikat és főiskolájukat.<br />▼
A [[Habsburg-ház|Habsburg]] uralom az átmeneti hanyatlás időszakát hozta el az unitárius egyház számára, ahogy a többi történelmi [[protestáns]] egyház számára is. A [[Habsburg-ház|Habsburgok]] uralma alatti a protestánsok minden téren hátrányt szenvedtek a [[katolikus]]okkal szemben. Az unitáriusok is számos templomukat vesztették el. [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] még olyan olyan fontos templomokat is elvett az egyháztól, mint az unitárius fellegvárnak számító [[Székelykeresztúr]] főtéri temploma.<ref>http://www.keresztur.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=50&Itemid=134&lang=hu</ref> Mindezek az intézkedések a hívek valós számától függetlenül történtek meg, ott is, ahol szinte kizárólag protestáns lakosságú települések eklézsiái kényszerültek lemondani templomaikról - elenyésző számú katolikus közösségek javára.<br />▼
▲
A [[türelmi rendelet]] végül mérsékelte a protestánsokat és zsidókat érő hátrányos megkülönböztetést az országban - noha korántsem teremtett kiegyenlített erőviszonyokat. Lehetővé tette ugyan a protestánsok és zsidók szabad vallásgyakorlását szabályozott körülmények között, de továbbra is biztosította minden téren a katolikusok abszolút elsőbbségét (pl. a vegyes házasságok esetén a rendelet szerint a protestáns apáknak csak fiúgyermekei lesznek protestánsok, míg a katolikus apák valamennyi gyermeke katolikus). Minden fennmaradó hátrány ellenére a rendelet lassította a protestánsok fogyását a birodalom területén.<br />▼
▲== Története ==
Az első világháború nagy veszteségeket hozott az unitáriusok számára is, a [[trianoni békeszerződés]] pedig kisebbségi sorsba taszította a hívek zömét, kettészakítva az egyházat is. A hívek legnagyobb része [[Románia]] területére került, míg kisebb részük (néhány ezer lélek) a [[Csonka-Magyarország]] polgára maradt.▼
▲Az unitárius egyházat [[Dávid Ferenc (püspök)|Dávid Ferenc]] alapította a [[reformáció]] folytatásaként. Az alapítás évének [[1568]]-at tekintik, amikor a tordai országgyűlés kimondta a lelkiismeret és vallásgyakorlás szabadságát, az addigi három elismert felekezet (katolikus, lutheránus, református) mellé beemelve az unitárius vallást is. [[II. János magyar király|János Zsigmond]] erdélyi fejedelem az egyház erős támogatója volt; az 1571-ben tartott marosvásárhelyi országgyűlésen megerősítette a tordai országgyűlés határozatát. A fejedelem a gyulafehérvári nyomdát Dávid Ferenc rendelkezésére bocsátotta az unitárius tanok terjesztésére. Maga az unitárius elnevezés először 1600-ban fordult elő; az egyház hivatalosan 1638 óta használja.
▲János Zsigmond halála után a katolikus Báthori fejedelmek teret nyitottak az [[ellenreformáció]]nak. [[Báthori Kristóf]] eltiltotta Dávid Ferencet a prédikálástól és [[Déva]] várában börtönbe záratta. A reformáció további terjedésének megakadályozására [[Jézus Társasága|jezsuitákat]] hozott az országba. Dávid Ferenc halála után az unitárius vallás védelmezője [[Enyedi György (püspök)|Enyedi György]] volt. Az erdélyi fejedelmek közül János Zsigmondon kívül
A háború utáni elcsatolás következtében a hívek többsége (nyolc egyházkör unitárius közössége) újra [[Románia]] polgára lett. A [[budapest]]i egyházkör - egyedüliként - [[Magyarország]] területére került. A fenti körülmények ellenére az egyház egysége de jure sértetlen maradt [[1968]]-ig. 68-ban a Magyarországra szakadt egyházkör önállósult, és [[Magyarországi Unitárius Egyház]] néven, saját vezetőséggel különálló egyházként működött [[2010]]-ig.<br />▼
A kommunizmus egyházellenessége és [[ateista]] propagandája hatalmas károkat okozott az egyházaknak. A kisebb protestáns egyházakat ezek az intézkedések különösen hátrányosan érintették, így ők arányaiban még a nagy történelmi népegyházaknál is jóval súlyosabb károkat szenvedtek el. 1948-ban a kommunista hatalom államosította az egyházi birtokokat és intézményeket is. Az Erdélyi Unitárius Egyház ekkor veszítette el legfontosabb intézményeit, köztük a két legjelentősebb kollégiumát (a kolozsvári és székelykeresztúri unitárius kollégiumokat). Ezeket az intézményeket csak a rendszerváltozás után sikerült újjáalapítaniuk, épületeik visszaszolgáltatására pedig további hosszú éveket kellett várniuk.<br />▼
▲A [[Habsburg-ház|Habsburg]] uralom az átmeneti hanyatlás időszakát hozta el az unitárius egyház számára, ahogy a többi történelmi [[protestáns]] egyház számára is. A
A rendszerváltozás után a történelmi egyházak is újra megerősödhettek. Valamennyi protestáns egyház újjászerveződött, rendezte saját státusát. Ekkor fogadtak el új szabályzatokat, kánont és alapító okiratokat a reformátusok és evangélikusok mellett az unitáriusok is.<br />▼
▲A [[türelmi rendelet]] végül mérsékelte a protestánsokat és zsidókat érő hátrányos megkülönböztetést az országban - noha korántsem teremtett kiegyenlített erőviszonyokat. Lehetővé tette ugyan a protestánsok és zsidók szabad vallásgyakorlását szabályozott körülmények között, de továbbra is biztosította minden téren a katolikusok abszolút elsőbbségét (pl. a vegyes házasságok esetén a rendelet szerint a protestáns apáknak csak fiúgyermekei lesznek protestánsok, míg a katolikus apák valamennyi gyermeke katolikus). Minden fennmaradó hátrány ellenére a rendelet lassította a protestánsok fogyását a birodalom területén.
A demokratizálódó [[Románia|Romániában]] az unitárius egyház legfőbb feladata a kommunizmus előtti állapotok helyreállítása, az egyházi élet és oktatás újraszervezése és megerősítése, továbbá elorzott egyházi javak visszaszerzése volt.▼
▲Az első világháború nagy veszteségeket hozott az unitáriusok számára is, a [[trianoni békeszerződés]] pedig kisebbségi sorsba taszította a hívek zömét, kettészakítva az egyházat is. A hívek legnagyobb része [[Románia]] területére került, míg kisebb részük (néhány ezer lélek) a [[Csonka-Magyarország]] polgára maradt. Az intézményes kettéválás mindezek ellenére sokáig nem történt meg.
Az 501/2001 számú, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény értelmében az egyházak visszaigényelhették régi épületeiket. A visszaszolgáltatások nyomán az egyház két középiskolája is visszakerülhetett egykori épületébe. A változások óta az egyház püspöki hivatalának is a [[János Zsigmond Unitárius Kollégium]] ad otthont.<br />▼
[[2010]]. [[november 22.|november 22]]-én, 42 év kényszerű elszakítottság után az Unitárius Egyház egysége is helyreállt. Az Erdélyi Unitárius Egyház a két egyházrész egyháztanácsainak közös döntése révén újraegyesült a [[Magyarországi Unitárius Egyház]]zal. Az egyesült egyház neve [[Magyar Unitárius Egyház]] lett. Az egyház egységének helyreállítását a két egyházrész közös alapdokumentumok elfogadásával készül véglegesíteni.<ref name="os.mti.hu"/><ref>http://www.devaigyerekek.hu/news/news_1401_boldogok+mert+almodni+mernek.html</ref><ref>http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=40753</ref> Az egyesített egyház központja [[Kolozsvár]], püspöke pedig [[Bálint Benczédi Ferenc]] [[erdélyi unitárius püspökök listája|erdélyi unitárius püspök]]. Az egyesült egyháznak a két országban összesen 73 387 híve van.▼
▲
▲A kommunizmus egyházellenessége és [[ateista]] propagandája hatalmas károkat okozott az egyházaknak. {{forr|A kisebb protestáns egyházakat ezek az intézkedések különösen hátrányosan érintették, így ők arányaiban még a nagy történelmi népegyházaknál is jóval súlyosabb károkat szenvedtek el.}} 1948-ban a kommunista hatalom államosította az egyházi birtokokat és intézményeket is. Az Erdélyi Unitárius Egyház ekkor veszítette el legfontosabb intézményeit, köztük a két legjelentősebb kollégiumát (a kolozsvári és székelykeresztúri unitárius kollégiumokat). Ezeket az intézményeket csak a rendszerváltozás után sikerült újjáalapítaniuk, épületeik visszaszolgáltatására pedig további hosszú éveket kellett várniuk.
▲A rendszerváltozás után a történelmi egyházak is újra megerősödhettek. Valamennyi protestáns egyház újjászerveződött, rendezte saját státusát. Ekkor fogadtak el új szabályzatokat, kánont és alapító okiratokat a reformátusok és evangélikusok mellett az unitáriusok is.
▲A demokratizálódó [[Románia|Romániában]] az unitárius egyház legfőbb feladata a kommunizmus előtti állapotok helyreállítása, az egyházi élet és oktatás újraszervezése és megerősítése, továbbá elorzott egyházi javak visszaszerzése volt. Újjáalapították két legfontosabb oktatási intézményüket, a [[kolozsvár]]i [[János Zsigmond Unitárius Kollégium]]ot és a [[székelykeresztúr]]i [[Berde Mózes Unitárius Gimnázium]]ot is.
▲Az 501/2001 számú, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény értelmében az egyházak visszaigényelhették régi épületeiket. A visszaszolgáltatások nyomán az egyház két középiskolája is visszakerülhetett egykori épületébe. A változások óta az egyház püspöki hivatalának is a [[János Zsigmond Unitárius Kollégium]] ad otthont.
▲
== Egyházszervezet és egyházvezetés ==
Az Erdélyi Unitárius Egyház, a többi erdélyi protestáns egyházhoz hasonlóan zsinat-presbiteri elv alapján szerveződik, ugyanakkor episzkopális jellegű.
Az ''egyházkör'' terminus megfelel a református egyház terminológiája szerinti ''egyházmegye'' fogalmának, és nagyjából a katolikus egyházi hierarchia szerinti ''esperesi körzet''tel egyenértékű szervezeti szint. Az egyházkörök élén ''[[esperes]]ek'' és ''felügyelő gondnok''ok állnak, akiknek elnöklete alatt működik az egyházkör ''főtanács''a.
Az unitárius egyház legfelső döntéshozó szerve a [[zsinat]], amelyben az egyházi és világi képviselők egyenlő számban képviseltetik magukat. A zsinatot társelnökként a ''[[püspök]]'' és a ''rangidős főgondnok'' hívhatja össze (meghatározott időközönként) és elnökölheti. Az Erdélyi Unitárius Egyháznak, más zsinatpresbiteri protestáns egyházaktól eltérően nem egy, hanem két főgondnoka van (ily módon az egyház legfelső vezetésében is egyenlő az egyháziak és világiak száma, hiszen a püspök mellett a főjegyző is lelkészi vezető). A főgondnokok megszokott teendőit és funkcióit a ''rangidős főgondnok'' gyakorolja a zsinaton és az egyház főtanácsában, akadályoztatása esetén lép helyébe a másik főgondnok.
A zsinat a legfontosabb egyházi döntésekkel foglalkozik csupán, egyfajta alkotmányozó testületként. A zsinat alkotja meg, fogadja el vagy módosítja az ''Egyházi Alaptörvényt'', a [[Protestáns Teológiai Intézet (Kolozsvár)|Protestáns Teológiai Intézet]] unitárius tagozatának és a legfontosabb unitárius intézményeknek, testületeknek az alaptörvényeit, szabályzatait, de a liturgikus iratokat, kátékat is. A zsinat határozza meg továbbá az ünnepeket és azok időpontját és az istentiszteleti rendet. A lelkészeket, püspököket, egyházi tisztségviselőket szintén a zsinat választja, illetve szenteli fel.
A zsinat által megszabott keretek között a legtöbb egyházi rendelkezést az ''Erdélyi Unitárius Egyház Főtanácsa'' hozza meg. A Főtanács egyfajta kormányzati szervként működik, rendeletértékű törvénykezési joggal (az általa meghozott törvények és szabályok azonban nem ütközhetnek a zsinat által elfogadott alaptörvényekkel). A gazdasági, egyházszervezeti és felügyeleti kérdésekkel a főtanács foglalkozik. A főtanácsban - a zsinattal ellentétben - többségben vannak a világi tagok: a zsinat egyenlő számú egyházi és világi képviselője helyett itt 70 világi és 40 egyházi tanácsos van. A Főtanács székhelye [[Kolozsvár]], de szükség esetén máshová is összehívható.
A Zsinat és a Főtanács mellett a harmadik legfontosabb testület az ''Egyházi Képviselő Tanács'', amelynek nincs törvény- vagy rendeletalkotási jogköre, hanem kizárólag ''a Zsinat és a Főtanács képviseletében járhat el'', egyfajta végrehajtó testületként. A képviselőtanács érvényesíti a zsinat alaptörvényeit és a főtanács rendelkezéseit, szabályzatait.
Az egyházban ítélkező főhatóság (és kisebb szintű, egyházköri vagy gyülekezeti hatóság) is létezik, amelyet nem fegyelmi bizottságnak, hanem ''bíróságnak'' neveznek.
A fenti testületek biztosítják, hogy az egyházban a zsinat-presbiteri egyházszervezet demokratikus, képviseleti egyházvezetési módja maradéktalanul érvényesülhessen az alkotmányozó, törvényhozó, végrehajtó és bíráskodó szervezetek által.
▲Az Erdélyi Unitárius Egyház, a többi erdélyi protestáns egyházhoz hasonlóan zsinat-presbiteri elv alapján szerveződik, ugyanakkor episzkopális jellegű. Jelenlegi püspöke [[Bálint Benczédi Ferenc]]. Az egyház alapítása óta egyetlen püspökséget alkot, csupán az 1968-as kényszerű "szakadás" utáni időszakban volt két unitárius püspökség a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]]. A két püspökség egyszersmind két különálló egyházat is alkotott (a magyarországi [[Magyarországi Unitárius Egyház]] néven működött, a [[2010]]-es újraegyesülésig). Az Erdélyi Unitárius Egyház létrejöttekor nyolc egyházkört alkotott, melyek közül később néhányat összevontak. Mára csak hat egyházkört alkotnak az erdélyi gyülekezetek (összesen 123 egyházközség). Az egyes egyházkerületek élén a ''keblitanács'' áll, amely megfelel a más protestáns egyházak terminológiája szerinti ''presbitérium''nak (helyenként így is használják). Az unitárius egyházban a választott [[presbiter]]eket hagyományosan ''keblitanácsos''nak nevezik. <br />
▲Az ''egyházkör'' terminus megfelel a református egyház terminológiája szerinti ''egyházmegye'' fogalmának, és nagyjából a katolikus egyházi hierarchia szerinti ''esperesi körzet''tel egyenértékű szervezeti szint. Az egyházkörök élén ''[[esperes]]ek'' és ''felügyelő gondnok''ok állnak, akiknek elnöklete alatt működik az egyházkör ''főtanács''a.<br />
▲Az unitárius egyház legfelső döntéshozó szerve a [[zsinat]], amelyben az egyházi és világi képviselők egyenlő számban képviseltetik magukat. A zsinatot társelnökként a ''[[püspök]]'' és a ''rangidős főgondnok'' hívhatja össze (meghatározott időközönként) és elnökölheti. Az Erdélyi Unitárius Egyháznak, más zsinatpresbiteri protestáns egyházaktól eltérően nem egy, hanem két főgondnoka van (ily módon az egyház legfelső vezetésében is egyenlő az egyháziak és világiak száma, hiszen a püspök mellett a főjegyző is lelkészi vezető). A főgondnokok megszokott teendőit és funkcióit a ''rangidős főgondnok'' gyakorolja a zsinaton és az egyház főtanácsában, akadályoztatása esetén lép helyébe a másik főgondnok.<br />
▲A zsinat a legfontosabb egyházi döntésekkel foglalkozik csupán, egyfajta alkotmányozó testületként. A zsinat alkotja meg, fogadja el vagy módosítja az ''Egyházi Alaptörvényt'', a [[Protestáns Teológiai Intézet (Kolozsvár)|Protestáns Teológiai Intézet]] unitárius tagozatának és a legfontosabb unitárius intézményeknek, testületeknek az alaptörvényeit, szabályzatait, de a liturgikus iratokat, kátékat is. A zsinat határozza meg továbbá az ünnepeket és azok időpontját és az istentiszteleti rendet. A lelkészeket, püspököket, egyházi tisztségviselőket szintén a zsinat választja, illetve szenteli fel.<br />
▲A zsinat által megszabott keretek között a legtöbb egyházi rendelkezést az ''Erdélyi Unitárius Egyház Főtanácsa'' hozza meg. A Főtanács egyfajta kormányzati szervként működik, rendeletértékű törvénykezési joggal (az általa meghozott törvények és szabályok azonban nem ütközhetnek a zsinat által elfogadott alaptörvényekkel). A gazdasági, egyházszervezeti és felügyeleti kérdésekkel a főtanács foglalkozik. A főtanácsban - a zsinattal ellentétben - többségben vannak a világi tagok: a zsinat egyenlő számú egyházi és világi képviselője helyett itt 70 világi és 40 egyházi tanácsos van. A Főtanács székhelye [[Kolozsvár]], de szükség esetén máshová is összehívható.<br />
▲A Zsinat és a Főtanács mellett a harmadik legfontosabb testület az ''Egyházi Képviselő Tanács'', amelynek nincs törvény- vagy rendeletalkotási jogköre, hanem kizárólag ''a Zsinat és a Főtanács képviseletében járhat el'', egyfajta végrehajtó testületként. A képviselőtanács érvényesíti a zsinat alaptörvényeit és a főtanács rendelkezéseit, szabályzatait.<br />
▲Az egyházban ítélkező főhatóság (és kisebb szintű, egyházköri vagy gyülekezeti hatóság) is létezik, amelyet nem fegyelmi bizottságnak, hanem ''bíróságnak'' neveznek.<br />
▲A fenti testületek biztosítják, hogy az egyházban a zsinat-presbiteri egyházszervezet demokratikus, képviseleti egyházvezetési módja maradéktalanul érvényesülhessen az alkotmányozó, törvényhozó, végrehajtó és bíráskodó szervezetek által.<br />
Az egyház valamennyi ilyen testülete képviseleti úton működik, akárcsak a többi zsinat-presbiteri protestáns egyházban. Valamennyi hívő választhat és választható keblitanácsosnak, zsinati tagnak vagy főtanácsosnak. A választhatóság egyetlen feltétele, hogy az illető hívő felnőtt (és konfirmált) tagja legyen a gyülekezetnek, gyermekeit (ha vannak) megfelelő valláserkölcsi nevelésben részesítse, illetve a közgyűlés időpontját megelőző évvel bezáróan hiánytalanul kifizesse az egyházadót. Az ezen feltételeknek megfelelő gyülekezeti tagok titkos szavazással jelölnek és választanak elöljárókat maguk közül. A választott elöljárók meghatározott mandátum erejéig tölthetik be tisztségüket, és a megfelelő szabályzatokban előírtak szerint egyszer vagy többször újraválaszthatók. A püspökök és főgondnokok 6 éves mandátumot kapnak és egyszer választhatók újra, míg az esperesek és felügyelő gondnokok 4 éves mandátummal kétszer is újraválaszthatók. Ily módon valamennyi elöljáró összesen maximum 12 évig töltheti be hivatalát (ez a mandátumrendszer egyébként megfelel a többi erdélyi protestáns egyházénak).
=== Főtisztviselők ===
Az egyház jelenlegi főtisztviselői:
* [[Bálint Benczédi Ferenc]] - [[püspök]]
* [[Máthé Dénes]] - főgondnok (rangidős)
83 ⟶ 91 sor:
=== Egyházkörök ===
* [[Kolozs-Tordai Unitárius Egyházkör|Kolozs-Tordai Egyházkör]]
* [[Marosi Unitárius Egyházkör|Marosi Egyházkör]]
92 ⟶ 99 sor:
== Oktatási intézményei ==
* [[Protestáns Teológiai Intézet (Kolozsvár)|Protestáns Teológiai Intézet]] – Kolozsvár, egyházi felsőoktatás (a [[Romániai Református Egyház]]zal és a [[Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház]]zal közösen fenntartott intézmény)
* [[János Zsigmond Unitárius Kollégium]], Kolozsvár
* [[Berde Mózes Unitárius Gimnázium]], Székelykeresztúr
* [[Unitárius Óvoda]], Kolozsvár
* [[Unitárius vallás]]▼
== Források ==
116 ⟶ 117 sor:
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Unitárius Egyház (folyóirat)|Unitárius Egyház]] c. folyóirat (
{{Románia egyházai}}
| |||