„Széll-kormány” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:Széll Kálmán.jpg|bélyegkép|jobbra|200 px|[[Széll Kálmán]] 1900 körül]]
A '''Széll-kormány''' a [[kiegyezés]] utáni tizedik kabinet volt a dualista Magyarországon [[Széll Kálmán]] vezetésével. [[1899]]. [[február 26.|február 26-án]] alakult és [[1903]]. [[június 27.|június 27-én]] távozott a hatalomból, elődjéhez hasonlóan politikai kényszerűségből.
 
== Története ==
Széll nehéz örökséget kapott a [[Bánffy-kormány]]tól. Az [[ischli klauzula|ischli klauzulát]] övező ellenzéki [[Obstrukció (politika)|obstrukció]] és utcai tüntetések kívülről, míg a pártkérdéssé tett Tisza-féle javaslat (Lex-Tisza), azaz [[Tisza Kálmán]] véderőreform javaslata belülről gyengítette az új kabinetet, utóbbi ugyanis a [[Szabadelvű Párt]]on belül szakadáshoz, tömeges kilépéshez vezetett.
6 ⟶ 7 sor:
Széll a „törvény, jog és igazság” jelmondatra igyekezett felfűzni kormányprogramját. Ennek értelmében rövid úton paktumot kötött az ellenzékkel, ami cserébe felhagyott az [[Obstrukció (politika)|obstrukcióval]], majd egyezséget kötött [[Apponyi Albert]]tel is, aki [[1900]]. januárjában pártjával, a [[Nemzeti Párt]]tal együtt belépett a Szabadelvű Pártba. Az [[ischli klauzula]] helyett saját elképzelései szerint rendezte az osztrák-magyar gazdasági viszonyt a bécsi [[Thun-kormány|Thun-kormánnyal]], illetve az ebből eredő külkereskedelmi szerződéseket több biztosítékkal is körülbástyázva azok Magyarország szempontjából mindenkor egyidejű lejártát.
 
Ezalatt a korábbi paktum által gördülékennyé tett törvényhozással új házszabályt fogadtatott el, illetve néhány hét alatt keresztülvitte az összes (az obstrukcióban) elakadt törvényjavaslatot. Sikerült az általa elképzeltek szerint elfogadtatni a parlamenttel a gazdasági kiegyezés agráriusoknak kedvező egyoldalú ideiglenes meghosszabításátmeghosszabbítását 1907-ig, illetve a közös bankügy általában a pártoknak előnyös ideiglenes meghosszabbítását 1910-ig. 1901-ben megújította az [[összeférhetetlenség]]i törvényt is, egyúttal pedig látványos, de eredménytelen nyomorenyhítő akcióba kezdett.
 
A politikai irányvonal sikeresnek bizonyult; az [[1901-es választások]]at kicsivel több, mint kétharmados többséggel nyerte a [[Szabadelvű Párt]], igaz története legsikeresebb, [[1896-os választások|1896-os választásához]] képest így is 13-mal kevesebb képviselőt delegálhatott az Országgyűlésbe.
13 ⟶ 14 sor:
 
A Széll-kabinetet követő [[első Khuen-Héderváry-kormány]] alig több, mint négy hónap alatt eredmény nélkül elbukott, így a helyzetet csak az azt követő [[első Tisza István-kormány]] tudta megoldani. Tisza extrém erőszakos, gyakorta házszabály-sértő módszerei (pl „[[zsebkendőszavazás]]”) rövid úton a közvélemény veszélyes mértékű polarizálódásához, a Szabadelvű Párt történelmi választási vereségéhez és az ezekből együttesen adódó [[1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság|súlyos belpolitikai válsághoz]] vezettek.
 
== A kormány tagjai ==
{|class="wikitable" style="font-size:95%"