Wikipédia

„Lengyelország a felosztás korában (1795–1918)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
BinBot (vitalap | szerkesztései)
botok
191 035 szerkesztés
a Az igekötőt csak a saját igéjével írjuk egybe, a közbeékelt segédigével nem! A mondat tagadása segít dönteni. Lásd még: WP:ELÍR#Igekötők egybe- és különírása (kézi botszerkesztés)
5. sor:
 
== Lengyel területek 1795-1807 között ==
A harmadik felosztás után a megszállók a lengyel állam létezésének nyomait mindenáron felakartákfel akarták számolni. A [[wawel]]i várból a poroszok elhurcolták a lengyel koronázási jelvényeket. a drágaköveket kifeszítették és eladták, az aranyból készült részeket beolvasztották, abból pénzt vertek. Sok lengyelnek, főleg azoknak, akik a [[Az első Lengyel Köztársaság, a hanyatlás kora (1697-1795)#A Kościuszko-felkelés|Kościuszko-felkeléssel]] voltak kapcsolatban, emigrálniuk kellett vagy le lettek tartóztatva. Az emigráció fő központjai - [[Svédország]], [[Oszmán Birodalom]], Itália, [[Franciaország]] voltak.
 
Az I. Köztársaságot szétválasztó határokat minden szabály nélkül jelölték ki. Felszámolódott a belső piac, amely még [[III. Kázmér lengyel király|III. Kázmér]] király korában alakult ki és a régi kereskedelmi utakon alapult. A megszálló államok gyarmatként kezelték a lengyel területeket. Az új hatóságok sok lengyeltől elkobozták a vagyonát és birtokát és saját alattvalóikat telepítették oda. Új közigazgatási rendszert vezettek be, megváltoztatták a tartományok nevét:
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Lengyelország_a_felosztás_korában_(1795–1918)”