„Schwendi Lázár” változatai közötti eltérés

Egy [[vorarlberg]]i helységben született. 1546-ban [[V. Károly német-római császár]] seregében részt vett a [[schmalkaldeni háború]]ban, 1552-ben pedig [[Metz]] ostromában, amikor a [[Német Lovagrend]] tagjává lett. 1556-ban [[Németalföld]]ön [[Egmont németalföldi gróf|Egmont]] gróf seregében harcolt és főleg a st.[[saint quentini csata|saint-quentini]] és [[gravelingeni csata|gravelingeni csatában]] tűnt ki.

[[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] több ízben hívta meg a német császári seregbe, amíg végül [[Miksa magyar király|I. Miksa]] trónra léptekor elfogadta a meghívást. 1565 elején a szepességi császári hadak fővezére lett és igen mostoha körülmények között kezdte meg a [[II. János magyar király|János Zsigmond]] elleni hadjáratot. Február 11-én elfoglalta [[Tokaj]]t, nemsokára [[Szatmárnémeti|Szatmárt]], Nagybányát és [[Erdőd]]öt is. Miután a [[II. János magyar király|János Zsigmond]]dal március 13-án kötött ideiglenes béke nem állandósult, a háború tovább folytatódott. Szeptember 13-án kénytelen volt [[Borosjenő]]t és [[Nagybánya|Nagybányát]] átadni, mivel a [[rumélia]]i beglerbég, a temesvári és budai basák is zaklatták. 1566 elején emlékiratot intézett Miksához, melyben őszintén feltárja a hadsereg siralmas helyzetét és a magyarok kedvezőtlen hangulatát. Igyekezzék a király a magyarokat lekötelezni azáltal, hogy személyesen vezérli a hadat. Az ekkor szervezett nagy hadjáratban, amely mindenfelé nagy reményt keltett, Schwendi szép sikert ért el, de az egész hadjárat eredménytelen volt, mert Miksa császár túlzó óvatossága miatt a 100 ezer főnyi sereg [[Szigetvár]]t sem tudta megmenteni. Schwendi 1566 október elején János Zsigmondot, aki 16 ezer emberrel Tokajt ostormoltaostromolta, folytonosan tovább üldözte és eközben két török-tatár sereget tönkre vert. Majd [[Szádvár]]t és [[Munkács]]ot foglalta el 1567 elején.

Az [[Drinápolyi béke (1568)|1568. évi békekötés]] után véget ért Schwendi magyarországi szereplése, melyért jutalmul ugyanazon évben bárói rangra emeltetett. Miksa még ezután is nagy bizalommal volt Schwendi iránt, kinek tanácsát gyakran igénybe vette hadi ügyekben. Halála (A Pallas nagy lexikona szerint 1584. május 12.) után néhány hadtudományi értekezése nyomtatásban megjelent.