„Kismaros” változatai közötti eltérés

A település határban a [[kurucok|kuruckorban]] több kisebb ütközet is volt és a falu keleti végén még a [[20. század]] elején is gyakran kerültek elő egykorú pénzek.<br>Kismaros [[1697]]-[[1705]] között települt be a [[Fekete-erdő]]ből, [[Baden-Württemberg|Württemberg]]ből származó [[németek]]kel és [[1776]]. [[Szeptember 16.|szeptember 16-án]] nyert szabadalomlevelet [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] királynőtől.<br>[[1770]]-ben már a [[visegrád]]i koronauradalomhoz tartozott és annak része volt még 20. század elején is.

[[1770]]-ben már a [[visegrád]]i koronauradalomhoz tartozott és annak része volt még az [[1900-as évek]] elején is. A település határban a [[kurucok|kurucvilágban]] több kisebb ütközet is volt és a falu keleti végén még a [[20. század]] elején is gyakran kerültek elő egykorú pénzek. [[1849]] [[Július 15.|július 15-én]], mikor [[Görgei Artúr|Görgey]] hada [[Vác]] felé vonult, itt kötötték be Walcz Mihályné nevű parasztasszony fejkendőjével Görgey fejsebét. [[1859]]-ben nagy tűzvész pusztított itt, amelyben az egész helység leégett, [[1875]]-ben pedig a [[Duna]] árja okozott sok kárt.

Az 1900-as évek elején gróf Sierstorpffnak gőzfavágója, fahéjvágója, iparvasútja és fatelepe is volt itt. A [[20. század]] elején [[Nógrád vármegye]] [[Rétsági járás|Nógrádi járás]]ához tartozott. [[1910]]-ben 615 lakosából 569 magyar, 145 német volt. Ebből 604 római katolikus volt.