„Független Jogász Fórum” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Források: navbox |
Jó sok helyesírási javítás. Nem állítom, hogy teljesen végignéztem, de ennyi elég mára. Legalább Vörösmarty nem forog a sírjában. |
||
2. sor:
== A Független Jogász Fórum megalakulása==
Az 1988. november 5-én az [[ELTE]]
== A Független Jogász Fórum vezetői ==
21. sor:
== A Független Jogász Fórum tevékenysége ==
=== A rendszerváltást megelőző időszak ===
A rendszerváltást megelőző időszakra a közvetlen politikai szerepvállalás jellemzi. Az FJF közreműködik az [[Ellenzéki Kerekasztal]] létrejöttében, szakmai és politikai munkájával hozzájárul az ellenzék és az [[MSZMP]] közötti
== Kronológia ==
* [[1988]]. [[november 27.]]: A Független Jogász Fórum a [[Jurta Színház]]ban kb. 250 résztvevővel megtartja első érdemi tanácskozását az egyesülés, a gyülekezés és a választás jogáról. A tanácskozáson a 250 résztvevő állásfoglalást fogad el a választójogi, valamint az egyesülési és a gyülekezési törvénytervezetekről, továbbá a november 15-ei törvénytelenül betiltott és a rendőrség által szétvert szolidarítási felvonulásról.
* [[1989]]. január: A Független Jogász Fórum a november 27-ei tanácskozáson meghozott állásfoglalásának megfelelően egyszeri alkalomra szóló törvénytervezetet készít az [[előrehozott országgyűlési választások]]ról.
* 1989. [[január 14.]]: A Független Jogász Fórum tagsággal rendelkező [[társadalmi szervezet]]té alakul. Elfogadja
* 1989. [[január 20.]]: A Független Jogász Fórum kibővített választmánya részletes nyilatkozatban fejti ki álláspontját az [[Új Márciusi Front Nemzeti Bizottság]] létrehozására irányuló javaslatáról.
* 1989. február 25. A Független Jogász Fórum állásfoglalást ad ki az [[Igazságügyminisztérium]] február 23-án nyilvánosságra hozott
* 1989. február-március A Független Jogász Fórum részt vesz a március 15-ei ellenzéki demonstráció megszervezésére alakuló bizottságban és képviselője útján a bizottságnak a [[Kisrabló étterem]]ben tartott megbeszélésein.
* 1989. március 15. A Független Jogász Fórum felhívást bocsát ki a magyarországi független politikai szervezetekhez, amelyben egy folyamatosan működő egyeztető fórum létrehozását javasolja, azzal, hogy szakmai segítségét ajánlja fel a Kerekasztal tevékenységének összehangolására. A Felhívást március 22-ére szóló meghívóval együtt az FJF képviselője megküldi a nyolc legfontosabb ellenzéki szervezetnek.
* 1989. március 21. A Független Jogász Fórum felhívása megjelenik a [[Magyar Nemzet]] című napilapban.
* 1989. március 22. Valamennyi meghívott szervezet – a [[Magyar Demokrata Fórum]], a [[Szabad Demokraták Szövetsége]], a [[Független Kisgazdapárt]], a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt]], a [[Magyar Néppárt]], a [[Fiatal Demokraták Szövetsége]], további a [[Bajcsy Zsilinszky Baráti Társaság]], valamint a [[Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája]] – eleget tesz az FJF meghívásának és elküldi képviselőit az ELTE Jogi Kara Büntetőjogi tanszékének könyvtárába, ahol a nyolc szervezet létrehozza az Ellenzéki Kerekasztalt.
* 1989. március 30. Az Ellenzéki Kerekasztal második ülésén Nyilatkozatot fogad el az MSZMP által kezdeményezett április 8-ai tanácskozáson való részvétel feltételeiről, ebben közli az MSZMP KB-val azt az igényét, hogy az Ellenzéki Kerekasztalban
* 1989. április 7. Az Ellenzéki Kerekasztal Nyilatkozatot fogad el, amelyben részletesen megindokolja, hogy az április 8-ára meghívott szervezetek miért maradnak távol az MSZMP által szervezett tanácskozásról. Ugyanakkor kijelenti, hogy az MSZMP-vel kész az érdemi tárgyalások lefolytatására, amelynek "előkészítésére operatív bizottságot jelöl ki, és a Független Jogász Fórum útján várja az MSZMP KB ez irányú megkeresését". A Nyilatkozat közlésével az EKA a Független Jogász Fórum képviselőjét hatalmazta fel.
* 1989. április 8. Fejti György elzárkózik attól, hogy a Magyar Tudományos Akadémián megtartott tanácskozáson a Független Jogász Fórum képviselője személyesen ismertesse az Ellenzéki Kerekasztal Nyilatkozatát. Ezt követően az Ellenzéki Kerekasztal a
* 1989. április 22. A Független Jogász Fórum tanácskozást tart az ELTE Jogi Karán és állásfoglalást fogad el a Büntető Törvénykönyv reformjáról.
* 1989. április 29. A Független Jogász Fórum állásfoglalást ad ki 1956. mártírjainak temetéséről, amelyben kiáll amellett, hogy Nagy Imre és társai újratemetésével egyidejűleg szimbolikusan adják meg a végtisztességet a forradalom névtelen hőseinek is.
49. sor:
* 1989. szeptember 29. A Független Jogász Fórum – szeptember 11-ei nyilatkozatával összhangban – „Akadályozzuk meg az állami tulajdon széthordását” címmel tanácskozást tart, amelyen meghívottként – az EKA gazdasági szakértői mellett – részt vesz Sárközi Tamás miniszterhelyettes és Martonyi János privatizációs kormánybiztos is.
* 1989. október 1. A Független Jogász Fórum bejelenti csatlakozását az október 23.-a Bizottsághoz és Nyilatkozatban fejti ki álláspontját a Forradalom 33. évfordulójának méltó megünnepléséről.
* 1989. október 6. A Független Jogász Fórum választmánya – szeptember 16-ai tanácskozásán meghozott állásfoglalásával összhangban – ellenzéki politikai egyeztető fórum létrehozását javasolja az MDF, az
* 1989. november 10. A Független Jogász Fórum választmánya Nyilatkozatban foglal állást az alkotmánybíróságról szóló törvény helyes értelmezéséről, az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásával kapcsolatban.
* 1989. december 13. A Független Jogász Fórum tanácskozást tart a törvényes igazságtétel lehetőségeiről és szükségességéről, továbbá a kelet-közép-európai ellenzéki erők összefogásáról. Nyilatkozatban üdvözli az MDF kezdeményezését egy Közép-európai Fórum létrehozásáról és felhívja a többi ellenzéki pártot, hogy csatlakozzanak az MDF kezdeményezéséhez.
* 1989. december 14. A Független Jogász Fórum ellenzéki választási etikai megállapodásra vonatkozó tervezetet terjeszt elő az Ellenzéki Kerekasztal ülésén.
* [[1990]]. január 3. A Független Jogász Fórum levélben fordul Németh Miklós miniszterelnökhöz az iratmegsemmisítések ügyében, amelyben felveti a kormányfő jogi felelősségét is.
* 1990. január 23. Az ELTE Jogi karának Büntetőjogi Tanszéke Könyvtárában megtartott többfordulós egyeztetést követően megszületik a konszenzus a Választási Etikai Kódex szövegében, amelyhez a választáson
== A rendszerváltást követő szakmai munka időszaka ==
[[1990]]. [[február 24.]]: A Független Jogász Fórum tanácskozáson értékeli a szabad választásokkal kialakuló új helyzetet, és „Kinek-kinek a maga helyén” – címmel állásfoglalást ad ki. Ebben megállapítja, hogy a választásokkal az FJF életében lezárult az első szakasz, amelyben a Fórum közvetlen politikai szerepet vállalt, s bejelenti, hogy a tanácskozáson a Független Jogász Fórum úgy határozott, hogy a jövőben – az alapító levélben rögzített célok fenntartása mellett – tevékenységének súlypontját a szakmai munkára helyezi át.
Ettől kezdve a Független Jogász Fórum aktív tagjainak száma évről évre csökkent, rendezvényei ritkultak. 2006-ban a szervezet neve újra feltűnt a politikáról szóló hírekben, de maga a szervezet gyakorlatilag már nem működött. A 2010-es választások után a Független Jogász Fórum tevékenysége teljesen elhalt.
== Források ==
| |||