„Komputertomográfia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
→‎A CT alkalmazása: ábraszámozás kiküszöbölése, az ábra magyarázata az ábrán, nem a szövegben
Nincs szerkesztési összefoglaló
10. sor:
A komputertomográfia a hagyományos [[röntgensugárzás|Röntgen]]-átvilágítási technika szellemes továbbfejlesztése. A tomográfiás felvétel esetében vékony, síkszerű röntgensugár-nyalábbal világítják át a vizsgált objektumot. Az objektum mögött elhelyezett detektor egy vonal mentén érzékeli, hogy a sugárnyalábból hol és mennyi nyelődött el. Az ábrán egy tojásdad, kisebb áteresztőképességű maggal bíró testet világít át a síkszerű röntgensugár-nyaláb. A háttérben a detektor által észlelt intenzitás görbéje látható. A sugárnyalábbal ugyanebben a síkban több irányból is átvilágítják a testet, és a mért intenzitásgörbékből kibontakozik az adott síkban (szeletben) elhelyezkedő részletek rajza. A síkot ezután arrébb tolják és újra körbeforgatják. Az eljárás befejeztével a vizsgált test térbeli szerkezete feltérképezhető. „Szerkezeten” itt a röntgensugáráteresztő-képesség szempontjából megkülönböztethető részletek elrendeződése értendő.
 
A modern CT berendezések egy körülfordulás alatt egyszereegyszerre több (akár 128) szeletet térképeznek fel, és egy vizsgálat a szükséges számítások elvégzésével együtt néhány perc alatt elvégezhető.
 
=== Számítási szükségletek ===
[[Fájl:Knownvalues.PNG|bélyegkép|balra|Az áteresztőképesség értékei.]]
[[Fájl:Unknownvalues.PNG|jobbra|bélyegkép|Az egyenletek]]
A komputertomográfia matematikai háttere könnyen megérthető. A bal oldali ábrán egy 5×5 négyzetre osztott szeletet látunk. Az egyes négyzetekbe az ott elméletben mérhető áteresztőképességet írtuk. Ha ezt a szeletet különbőzőkülönböző (fekete, piros, kék) irányokból átvilágítjuk, akkor a megfelelő színnel jelölt összegzett értékeket mérhetjük. A valóságban maguk az értékek nem, csak a különböző irányokból mért összegek mérhetők közvetlenül. A jobb oldali ábra már azt mutatja, hogy a 25 ismeretlenre egyenletek írhatók fel. Ha az adott síkban a vizsgáló sugár elforgatásával 25 összeget felírunk, akkor 25 egyenletet kapunk. Az egyenletrendszert megoldva a cellák áteresztőképessége rekonstruálható. A való életben egy szelet helyreállításához több százezer ismeretlent kell meghatározni több százezer egyenletből. Egy sorozat pedig több száz szeletből is állhat. Egy átlagos felvétel mérete a 10 – 100 Mbyte-os nagyságrendbe esik.
 
{{clear}}
33. sor:
|Kép: CTslice.PNG | Emberi koponya CT-szelete, nyilak mutatják az ereket
|Kép: Bonereconstruction.jpg |Az arckoponya térbeli rekonstrukciója
|Kép: Venesreconstruction.PNG |Az erek térbeli rekonstrukciója
}}
 
A komputertomográfia nem csak a humán diagnosztika eszköze. Az állattenyésztébenállattenyésztésben például a tenyészállat leölése nélkül is kimérhetőek a tenyésztő számára fontos adatok tomográfiás eljárásokkal. A komputer tomográfiát a [[geológia]] is használja kőzetminták roncsolásmentes vizsgálatára.
 
== A komputertomográfia mint művészet ==