Wikipédia

„Bucsa (Magyarország)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a apró jav.
aNincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
| név = Bucsa
| kép = Bucsa_légi_fotó.jpg
| képaláírás = Légi fotó
| címer = HUN Bucsa COA.jpg
| régió = Dél-Alföld
19. sor:
| KSH kód = 13471
}}
'''Bucsa''' egy [[község]] [[Békés megye]] [[Szeghalmi járás]]ában.
 
== Fekvése ==
'''Bucsa''' Község [[Békés megye]] legészakibb részén található település [[Füzesgyarmat]] és [[Karcag]] között, a három megye, [[Békés megye|Békés]], [[Hajdú-Bihar megye|Hajdú-Bihar]] és [[Jász-Nagykun-Szolnok megye]] találkozásánál. A települést átszelő 4206. számú közút jelenti a kapcsolatot az országos úthálózathoz, mely a falutól 13 km-re csatlakozik a [[4-es főút (Magyarország)|4. sz. főútvonal]]hoz, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség Karcagon található. A falu a Sárrét-csatorna partján fekszik, a [[Hortobágy-Berettyó]] főcsatorna közelében.
 
== Története ==
'''Bucsa''' és környéke már az [[újkőkor]] idején lakott hely volt, de megtalálták nyomát a [[rézkor]], [[bronzkor]] és [[vaskor]] népeinek is.
 
A település első írásos említése [[1321]]-ből származik, amikor a [[Barsa nemzetség]] osztozásakor apa, fia és családja kapta meg. Bucsa a középkor folyamán mindvégig az e nemzetségből származó ''Nadányiak'' birtoka volt. A környék akkoriban a [[Tisza]], a [[Körösök]] és a [[Berettyó]] által elárasztott „valóságos vadvízország” volt, lakói többször a nádasba bújtak a [[törökök]] elől. [[1412]]-ben [[Békés vármegye]] rendjei bizonyították, hogy Apavára, Keszegestó és Szőlös-sziget is Bucsához tartoznak. [[1586]]-ban [[Dévaványa|Ványával]] és [[Ecsegfalva|Ecseg]]gel egyidőben porig égették a törökök, lakói a [[Felvidék]]re menekültek. A [[18. század]]ban elnéptelenedett, pusztává vált Bucsa is, a harcok miatt elnéptelenedő falu a [[19. század]]ban települt újra.
A település első írásos említése [[1321]]-ből származik, amikor a [[Barsa nemzetség]] osztozásakor apa, fia és családja kapja.
 
'''A mai Bucsa''' alapjai a [[19. század]] második felében kezdenekkezdtek kirajzolódni. Elnevezése ekkor Bucsatelep volt. A bucsai parasztok a túlnépesedés miatt csak kevés földet szerezhettek maguknak a település határában, ezért sokan kubikosként eljártak más határba dolgozni, mások napszámosként keresték a kenyerüket jórészt idénymunkákon.▼
Bucsa a középkor folyamán mindvégig az e nemzetségből származó '''Nadányiak''' birtoka volt.
 
[[1894]]-ig ''Schwarcz Ferencnek'' volt itt nagybirtoka, aki több mint tízezer holddal rendelkezett. [[1895]]-ben báró '''Springer''' osztrák főúr vásárolta meg a birtokot, Mária nevű lányának, akit '''Fould Jenő''' francia bankár vett feleségül.▼
A környék akkoriban a [[Tisza]] és a [[Körösök]], [[Berettyó]] által elárasztott "valóságos vadvízország" volt, lakói többször a nádasba bújtak a [[törökök]] elől.
 
Bucsa község közigazgatásilag [[1941]]-ig [[Füzesgyarmat]]hoz tartozott. 1941-ben alakult meg önálló képviselő-testülete és jegyzősége és, azóta használja újra a régi keletű '''Bucsa''' nevet.▼
[[1412]]-ben '''Békés megye''' rendjei bizonyították, hogy Apavára, Keszegestó és Szőlös-sziget Bucsához tartoznak.
 
[[1586]]-ban [[Dévaványa|Ványával]] és [[Ecsegfalva|Ecseg]]gel egyidőben porig égették a törökök, lakói a [[Felvidék]]re menekültek.
 
A [[18. század]]ban elnéptelenedett, pusztává vált Bucsa is.
 
A harcok miatt elnéptelenedő falu a [[19. század]]ban települt újra.
 
▲'''A mai Bucsa''' alapjai a [[19. század]] második felében kezdenek kirajzolódni. Elnevezése ekkor Bucsatelep. A bucsai parasztok a túlnépesedés miatt csak kevés földet szerezhettek maguknak a település határában, ezért sokan kubikosként eljártak más határba dolgozni, mások napszámosként keresték a kenyerüket jórészt idénymunkákon.
 
[[1894]]-ig '''Schwarcz Ferencnek''' volt itt nagybirtoka, aki több mint tízezer holddal rendelkezett.
 
▲[[1895]]-ben báró '''Springer''' osztrák főúr vásárolta meg a birtokot, Mária nevű lányának akit '''Fould Jenő''' francia bankár vett feleségül.
 
Bucsa község közigazgatásilag [[1941]]-ig [[Füzesgyarmat]]hoz tartozott.
 
▲[[1941]]-ben alakult önálló képviselő-testülete és jegyzősége és azóta használja újra a régi keletű '''Bucsa''' nevet.
 
A [[második világháború]] a bucsai lakosok közül is sok áldozatot szedett.
 
'''A jelenkori falutörténet''' legnehezebb időszakát jelenti az [[1993]]-tól kezdődő időszak, amikor a nagyarányú [[munkanélküliség]] az önkormányzat erőfeszítése ellenére rendkívüli problémákat okoz, az Önkormányzatnakönkormányzatnak újra meg újra komoly erőfeszítéseket kell tennie, hogy megőrizze intézményei működő képességétműködőképességét.
 
A községbe látogatókat szép, rendezett falukép fogadja.
 
=== Népcsoportok ===
61 ⟶ 45 sor:
 
== Nevezetességei ==
A falu idegenforgalmi vonzerejét a környéke adja. A [[Hortobágy (tájegység)|Hortobágy]]-[[Berettyó]] madárvilága, a délibábos pusztai táj, a vadászat, a horgászat lehetősége olyan turisztikai kínálatot jelenthet, amely idevonzza a falusi vendéglátást kedvelőket. A háborítatlan természet alkalmat kínál a közeli [[Körös-Maros Nemzeti Park]]ban való kirándulásra is. Itt újra felfedezhetjük az egykor itt őshonos háziállatokat, mint például a [[szürke marha|szürke marhát]], e mellett [[Európa]] legnagyobb testű madarát, a [[túzok]]ot ''(Dévaványai Túzokrezervátum)'' is.
===Híres emberek===
* Itt született [[1934]]. november 15-én. [[Kóti Árpád]], a [[Nemzet Színésze]] címmel kitüntetett, [[Kossuth-díj|Kossuth]]- és [[Jászai Mari-díj|Jászai Mari]]-díjas magyar színész, [[Magyarország Érdemes Művésze díj|érdemes]] és [[Magyarország Kiváló Művésze díj|kiváló művész]].
 
== Jegyzetek ==
68 ⟶ 53 sor:
 
==További információk==
* [http://www.bucsa.hu Bucsa Községközség honlapja]
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=3158 Légi fotókfelvételek - Bucsa]
{{Békés megye települései}}
{{Szeghalmi járás}}
{{Portál|Magyarország|-|Földrajz}}
 
{{DEFAULTSORT:Buc~sa}}
[[Kategória:Békés megye települései]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Bucsa_(Magyarország)”