„Demokrácia (politikai rendszer)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A választójog a szavazati jognak a részhalmaza. A "sorsolás" szó a szövegből indoklás nélkül kimaradt. Egyéb pontatlanságok. |
Az osztályozás egységesítése. |
||
49. sor:
=== A 20–21. században ===
[[File:Democracy Index 2012 green and red.svg|thumb|right|400px| Economist Intelligence Unit demokrácia-index térképe 2012-ben. <ref> [http://en.wikipedia.org/wiki/Democracy Democracy]</ref> <br/>
{{oszlop-start}}{{oszlop-2}}
Valódi demokrácia:<br/> {{legend|#035600|9 Hiányos demokrácia:<br/> {{legend|#0ad600|7
{{oszlop-2}}
Önkényuralmi rendszer:<br/> {{legend|#d62800|3,00-3,99}} {{legend|#950000|2,00-2,99}} {{legend|#4e0101|0,00-1,99}}
{{oszlop-vége}}
Elégtelen információ, nincs értékelés: {{legend|#BFBFBF|}}]]
A nők részvétele a demokratikus hatalomgyakorlásban az általános választójog elterjedésével és csak a [[20. század]]ban vált általánossá.
124 ⟶ 127 sor:
{{Bővebben|Gyámkodó demokrácia}}
Az úgynevezett gyámkodó demokrácia vagy más néven irányított demokrácia, korlátozott demokrácia igyekszik elhitetni az állampolgárokkal annak a tudatát, hogy az állam működése demokratikus keretek között, demokratikus döntések alapján történik – ez azonban egy eszköz a kormányzat kezében, ami valójában egy érdekkörnek, egy kisebbség uralmának manifesztációja. [[Fehéroroszország]]ban vagy az [[Aljakszandr Rihoravics Lukasenka]] pártiakra szavaznak vagy a Fehérorosz Kommunista Pártra. Az emberek nagy része Lukasenka elitjére szavaz így biztosított [[Aljakszandr Rihoravics Lukasenka]] kormánya.
Az '''illiberális demokrácia''' (''konzervatív demokrácia'' vagy ''irányított demokrácia'', egyes értelmezésekben ''pszeudodemokrácia, részleges demokrácia, alacsony intenzitású demokrácia, üres demokrácia'' vagy ''hibrid rezsim'') olyan kormányzati rendszer, melyben a választások ellenére a polgárok nem ismerhetik meg a kormányzati tevékenység jó részét a [[polgári szabadságjogok]] nagyfokú korlátozása miatt.
=== Irányított demokrácia ===▼
{{Bővebben|Irányított demokrácia}}▼
Az úgynevezett irányított demokrácia,<ref>http://nol.hu/archivum/archiv-452445-259325</ref> korlátozott demokrácia igyekszik elhitetni az állampolgárokkal annak a tudatát, hogy az állam működése demokratikus keretek között, demokratikus döntések alapján történik – ez azonban egy eszköz a kormányzat kezében, ami valójában egy érdekkörnek, egy kisebbség uralmának manifesztációja.▼
=== Képviseleti demokrácia ===
155 ⟶ 166 sor:
{{Bővebben|Részvételi demokrácia}}
A '''részvételi (participációs) demokrácia''' a [[demokrácia]], vagyis a nép közügyekben való részvételének egy olyan megoldása, amikor a választásra jogosultak az eldöntendő ügyekben közvetlenül tudnak véleményt nyilvánítani, illetve részt venni a döntésekben.
=== Szabadelvű demokrácia ===▼
{{Bővebben|Liberális demokrácia}}▼
A liberális demokráciában a működési szabályok értékrendjére a [[liberalizmus]] eszmerendszere a jellemző, vagyis az egyén szabadságát jelölik meg legfontosabb politikai célként. Ma már választójogot ad minden felnőtt állampolgárnak nemre, rasszra, nemzetiségre, vallásra, gazdasági státusra való tekintet nélkül. A politikai ellenzéket hagyja szabadon működni. A gazdasági élet alapja a magántulajdon és a magánszerződések. Előnyben részesíti ugyan a kormányzati beavatkozástól mentes szabadpiacot, de bizonyos közjavak esetén meghagyja az állam szerepét.▼
Felvethető ugyanakkor, hogy a liberális elveknek ellentmondó ''nagy állam'' előtérbe kerülése, a redisztributív gazdasági rendszer, a pozitív diszkrimináció növekvő alkalmazása és a választhatóság feltételeibe való állami beavatkozás (pl. a törvényhozó és végrehajtó hatalom összetételének a női kvóta érvényesítésével való változtatása) jelentős eltérést mutat a klasszikus-, illetve gazdasági liberalizmus elveihez képest. Egyes vélemények szerint a liberális demokráciák ideológiája sokkal inkább a balliberalizmus vagy [[szociálliberalizmus]].▼
=== Szovjet demokrácia ===
163 ⟶ 180 sor:
{{Bővebben|Többségi demokrácia}}
A többségi demokrácia választási rendszere a győztesnek vagy a többséggel rendelkező szövetséges csoportoknak biztosítja egy határozott időre a „népuralmat”. Lényege, hogy döntéshozatalkor mindig az – egyszerű vagy a minősített – többség akarata érvényesül, vagyis ez a „többség diktatúrája”.
▲=== Hagyományos demokrácia ===
▲{{Bővebben|Konzervatív demokrácia}}
▲=== Szabadelvű demokrácia ===
▲{{Bővebben|Liberális demokrácia}}
▲A liberális demokráciában a működési szabályok értékrendjére a [[liberalizmus]] eszmerendszere a jellemző, vagyis az egyén szabadságát jelölik meg legfontosabb politikai célként. Ma már választójogot ad minden felnőtt állampolgárnak nemre, rasszra, nemzetiségre, vallásra, gazdasági státusra való tekintet nélkül. A politikai ellenzéket hagyja szabadon működni. A gazdasági élet alapja a magántulajdon és a magánszerződések. Előnyben részesíti ugyan a kormányzati beavatkozástól mentes szabadpiacot, de bizonyos közjavak esetén meghagyja az állam szerepét.
▲Felvethető ugyanakkor, hogy a liberális elveknek ellentmondó ''nagy állam'' előtérbe kerülése, a redisztributív gazdasági rendszer, a pozitív diszkrimináció növekvő alkalmazása és a választhatóság feltételeibe való állami beavatkozás (pl. a törvényhozó és végrehajtó hatalom összetételének a női kvóta érvényesítésével való változtatása) jelentős eltérést mutat a klasszikus-, illetve gazdasági liberalizmus elveihez képest. Egyes vélemények szerint a liberális demokráciák ideológiája sokkal inkább a balliberalizmus vagy [[szociálliberalizmus]].
▲=== Irányított demokrácia ===
▲{{Bővebben|Irányított demokrácia}}
▲Az úgynevezett irányított demokrácia,<ref>http://nol.hu/archivum/archiv-452445-259325</ref> korlátozott demokrácia igyekszik elhitetni az állampolgárokkal annak a tudatát, hogy az állam működése demokratikus keretek között, demokratikus döntések alapján történik – ez azonban egy eszköz a kormányzat kezében, ami valójában egy érdekkörnek, egy kisebbség uralmának manifesztációja.
== Kritikák ==
| |||