„Peja” változatai közötti eltérés

A rövid idő alatt szétesett szerb államok egyesített seregei [[1389]]-es [[rigómezei csata (1389)|rigómezei csatában]] döntő vereséget szenvedtek az [[törökök|oszmán-törököktől]]. A csatát követően a [[törökök]] rövidesen elfoglalták a várost, aminek ekkor lett a neve Ipek. [[1455]]-ben megszervezték a [[Rumélia]]i [[Vilajet]]ben az Ipeki [[Szandzsák]]ot. A város a szandzsák központja lett, s később az [[Oszmán Birodalom]] többször módosuló közigazgatási egységeiben jelentős változásokon ment át: török családok költöztek a területre, leszármazottai ma is élnek a vidéken. A szűk utcák, a széles [[bazár]], a [[török-iszlám építészet Magyarországon|balkáni török építésű lakóházak]] keleties, [[az iszlám művészete|iszlám]] jelleget adtak a településnek.<ref group="m">A Néprajzi Múzeum Tahir bég házban található. Az épület a XVIII. század második felében épült. Egyik legszebb példája az úgynevezett aszimmetrikus típusú régi lakóházaknak. ‒ A ház megőrizte archaikus elemeit. A belső terek építészeti és néprajzi szempontból szinte érintetlenek. A fali szekrények, a famennyezet, az ajtók, az ablakok és padló nagyon jól megőrződtek. Emellett több mint 120 kiállítási tárgy mutatja a régi török (albán) életet hagyományait.</ref> Sokszor az ortodox egyházi épületek alapjaira emelték az iszlám építészet jellegzetes egyházi épületeit, a [[mecset]]eket. Valószínű, a régi városközpontban, a [[15. század]] második felében épült a Bajrakli mecset.<ref group="m">Bajrakli mecset (Bajrakli Xhamia/Çarshi Xhamia) a török hódoltság korai évtizedében, [[1471]]-ben, [[II. Mehmed oszmán szultán]] uralkodása idején, a városi bazár központjában épült. A [[2II. világháború]]ban teljesen leégett, de a legutóbbi, [[1999]]-es háború alatt nem pusztult el, kiégett és komoly sérüléseket szenvedett. ‒ Oszmán stílusú egyszerű-kupolás épület. A város legnagyobb és legjelentősebb mecsete. A [[csegely (építészet)|csegelyekre]] emelt 11,65 méter átmérőjű nyolcszögletű fél-kupola közepe a mecset padlózatától 13,5 méter magasan van. ‒ A bejárat előtti tér négypillérű nyitott folyosó, amit három kupolás oldalfal fog közre. A pilléreken gazdagon díszített ornamentális faragványok, a boltíveken festett virágminták vannak. (Legutóbbi restaurálás óta az előteret üvegfallal védik az újabb sérülésektől.) ‒ A karcsú, sokszögű minaret a négyzetes alapú mecsetépülethez feszülve magasodik. A A városban a Bajrakli mecset minaretjéből ad jelet (szólal meg) először a müezzin, s őt követi a város többi mecsetéből az imára hívó hang. ‒ Figyelmet érdemel a mecsethez tartozó hold és csillag szimbólumos, arab feliratos virágformájú kút. A mecset melletti temetőben ugyancsak több érdekes faragott síremlék van.</ref>

A félévezredes oszmán uralom [[1912]]-ben ért véget, de már az [[Első Balkán-háború]]ban Montenegró foglalta el a városost, ami az [[Elsőelső világháború|1. világháborúban]]ban, [[1915]]-ben, az [[Osztrák–Magyar Monarchia|Ausztria-Magyarország]] birtoka lett.