„Auschwitz-jegyzőkönyv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
10. sor:
A jegyzőkönyv három részből áll. Wetzler beszámolójával kezdődik, akit 1942. április közepén deportáltak; és Vrba beszámolójával végződik, akit a [[majdaneki koncentrációs tábor]]ból 1942. június végén vittek tovább Auschwitzba. Néhol egyes szám, de általában többes szám első személyben mondják el saját történetüket, – Vrba először a majdaneki lágerélményeit ismerteti –, de végig tárgyilagosan, sok tényszerű közléssel. Így pl. Wetzler a két tábor területének, őrzési rendszerének részletes leírását adja. Kitérnek az elhelyezésre, a kényszermunkára, az élelmezésre és az éhezésre, a napirenden lévő kivégzésekre, az öngyilkosságokra, a foglyok rendszeres ún. „szelektálás”-ára is.
A két személyes beszámoló közötti, második rész a leghosszabb. Ez a kettejük által közölt tényekből összeállított egységes szövegrész többek között rekonstruálja a nagyobb transzportok táborba érkezését 1942. áprilistól 1944. április elejéig, beérkezési időrendben, 27 400-tól 174 000-ig tartó számozásig, a nemzetiség és a kiinduló ország vagy város feltüntetésével. Ez tartalmazza az 1943. februárra elkészült új gázkamra és krematórium leírását, a [[Zyklon–B|gázzal]] végzett tömeggyilkosságok „modern” módszerének ismertetését is. „Három perc elmúltával a kamrában mindenki halott. Eddig még nem akadt senki, aki a kamra kinyitása után életjelt adott volna, ami az ezelőtti primitív eljárásnál a nyírfaerdőben nem volt ritkaság.”<ref>''Auschwitzi jegyzőkönyv'' (Múlt és Jövő Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2005) 31. o.</ref>
Többször említik, hogy az Auschwitzba érkezetteknek csak mintegy 10 %-a kapott számot; a többieket, a tehervagonokban odaszállított foglyok átlag közel 90 %-át azonnal meggyilkolták, legtöbbjüket gázkamrában. A holttesteket kezdetben óriási gödrökben elföldelték, később krematóriumban elégették. A jelentés végén országok szerinti bontásban feltüntetik a Birkenauban 1942 áprilisától 1944 áprilisáig elgázosított zsidók feltételezett számát, amit összesen {{szám|1765000}} főre becsültek. Ez a szám erősen túlzott; későbbi kutatások az áldozatok számát {{szám|1470000}} ({{szám|1353000}} zsidó) vagy akár {{szám|1100000}} (legkevesebb {{szám|960000}} zsidó) főre becsülték.<ref>Haraszti György 8. o.</ref>
| |||