„Sztenderd nyelvváltozat” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
5. sor:
A magyar sztenderdnek nincs egyetlen kiválasztott [[kiejtésváltozat]]a, amely ehhez a dialektushoz társulna, de [[szókincs]]ét és [[nyelvtan]]át szótárakban (például a ''Magyar értelmező kéziszótár-''ban), illetve nyelvtanokban (például ''A mai magyar nyelv rendszere'' című akadémiai nyelvtanban) kodifikálták.
 
A sztenderd nyelvváltozat mint [[szociolingvisztika]]i kifejezés nem feleltethető meg sem az ''[[irodalmi nyelv]]'', sem az ''(igényes) [[köznyelv]]'' kifejezésnek (ugyanis ez utóbbiakkal szemben a ''sztenderd'' egy létező nyelvváltozat neve), de a hétköznapi nyelvhasználatban és a hagyományos nyelvészetben újabban – tévesen – [[szinonímia|szinonimaként]] használják őket.
 
A sztenderd változat társadalmi tekintélye nem belső sajátosságaiból, tökéletességéből származik, nem is a sztenderdizációnak, hanem a sztenderdizáció megtörténtének a következménye. Más szavakkal: a sztenderd nem attól jobb, hogy kodifikálták, hanem hogy az emberek tudják róla, hogy ennek a szabályai szerepelnek a nyelvtanokban és a szótárakban, és hogy használata a [[politika]]i és/vagy a [[gazdaság]]i és/vagy a [[kultúra|kulturális]] javakat/hatalmat gyakorló társadalmi csoportokhoz kötődik. Ez az oka annak, hogy például az iskola vagy a [[nyelvművelés]] a sztenderd használatát mint egyetlen „helyes” nyelvet követeli meg a beszélőktől, jóllehet a sztenderd nyelvváltozat nem minden helyzetben alkalmas eszköze az érintkezésnek, használata ugyanúgy csak meghatározott helyzetekre korlátozódik, mint bármely más nyelvváltozaté.