„Bulvársajtó” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
73. sor:
Ezekben a termékekben vagy fizetett újságírók által készített, „rendelt cikkek” révén szereznek befolyást, vagy nem közvetlenül, hanem rejtett módon, többnyire átláthatatlan tulajdonosi szálakkal kötődnek az adott médiához.
 
A független újságírás napjainkra csupán mítoszként létezik.<ref>David Nalle arra emlékeztet, hogy az amerikai sajtótörténet szinte csakis pártos újságokat ismer.(…) Később a nagy, meggyökeresedett lapok mind vagy az egyik, vagy a másik politikai párt mellé álltak. A leghíresebb sajtómágnás, [[William Randolph Hearst]] arról volt nevezetes, hogy bármilyen kérdésben, bármilyen irányban el tudja dönteni egy-egy törvényhozási szavazás kimenetelét. Forrás: [http://wwwarchive.metazin.huis/node/1129akdp#selection-387.0-387.28 Az objektív újságírás mítosz] – Metazin, 2007. december 1.</ref>
 
A bulvármédiák híresen büszkék a függetlenségükre, ám annak ellenére, hogy a politika inkább mellékes, kiegészítő hírek formájában szerepel a napi események között (kivéve a politikai botrányokat), különösen kiélezett politikai helyzetekben (pl. választások előtt, kampányok idején) ez az álca eltűnik a laptulajdonosok politikai ízlésének, hovatartozásának megfelelően. Ennél fogva a függetlenség hirdetése kereskedelmi fogás, hiszen terméküket mindenkihez el szeretnék juttatni, mégpedig világnézettől függetlenül.
A németnyugatnémet [[Vörös Hadsereg Frakció|RAF]] terroristacsoport merénylete a [[Axel Springer SE|Springer]] szerkesztősége ellen (1972) erre a kettősségre kívánta szélsőséges eszközeivel felhívni a figyelmünket.
 
Természetesen a politika önálló kiadványokban is felhasználja a bulvár, a bulvárosodás eszközeit, illetve a bulvármédiák eredményeit. Választási időszakban nem ritkák a pártkötődést nyíltan tagadó, ám valójában párt közeli civil szervezetek, függetlennek nevezett alapítványok és magánszemélyek által jegyzett kampánykiadványok, amelyek sokszor részigazságok, ellenőrizhetetlen hírek, sőt „hírlapi kacsák”, rágalmak [[demagógia|demagóg]] közlésével kívánják befolyásolni a közvéleményt az ellentétes politikai tábor kárára.