„Cellulóz-nitrát” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
átstrukturálás |
||
24. sor:
}}
A '''cellulóz-nitrát''' (más néven '''nitro-cellulóz''') a természetben legnagyobb mennyiségben előforduló szerves vegyület, a [[cellulóz]] [[észterek#Szervetlen savak észterei|salétromsav-észtere]]. Egyik formája a ''lőgyapot'', egy 19. században kifejlesztett robbanószer, és ebből
== Előállítása ==
31. sor:
Léteznek részlegesen nitrált cellulózszármazékok is. Részlegesen nitrált származékok keletkezhetnek a kísérleti körülményektől és a nitrálósav összetételétől függően. Ilyen származék a [[kollódium]], ami cukoregységenként valamivel több, mint két nitrátcsoportot tartalmaz. A kollódium jobban oldható szerves oldószerekben, mint a lőgyapot. [[Etanol|Alkohol]] és [[Dietil-éter|éter]] 1:3 arányú elegyében például feloldódik.
1846-ban [[Christian Friedrich Schönbein]] által felfedezett robbantószer (piroxilin).▼
Képlete: C<sub>6</sub>H<sub>7</sub>(NO<sub>3</sub>)<sub>3</sub>O<sub>2</sub> (cellulóz-trinitrát) v. C<sub>12</sub>H<sub>14</sub>(NO<sub>3</sub>)<sub>6</sub>O<sub>4</sub> (cellulóz-hexanitrát).▼
Mind a két vegyület esetében az alkotó elemek százalékos aránya egyenlő, csak a molekula szerkezete más ([[Izoméria|izomerek]]), így elnevezésük is más.▼
A lőgyapot készítésének lényege a következő: 1 súlyrész jól megtisztított és kiszárított [[pamut]]ot 24 óráig áztatnak 10°-ra lehűtött olyan savelegy 10 súlyrésznyi mennyiségében, mely 1 térfogat 1,5 sűrűségű tiszta koncentrált [[salétromsav]]ból és 3 térfogat 1,85 fajsúlyú tiszta koncentrált [[kénsav]]ból áll. Ezután centrifugáló gépekben vagy sajtolással a savnak fölöslegét eltávolítva, nagyobb mennyiségű vízbe dobják, és több napig folytonosan tiszta vízzel mossák, végül az alacsonyabb cellulóz-nitrátok (kolloidumgyapot) kioldása végett 1 rész alkoholból és 3 rész [[Éter (kémia)|éter]]ből álló elegyben áztatják, és enyhe hőmérsékleten (25–27°) megszárítják. A sajtolt (komprimált) lőgyapot hasonló módon készül azzal a különbséggel, hogy a jól kimosott tömeget a papírgyárakban használatos gépekben (rag engine) felaprózzák, forró vízzel péppé alakítják és nagy nyomású (600 atmoszférájú) sajtológépekben henger alakúvá formálják.▼
== Felhasználása ==
A cellulóz-nitrát gyakorlati jelentősége nagy. Fontos [[robbanószer]]. Az ilyen célra gyártott cellulóz-trinitrátot
▲A cellulóz-nitrát gyakorlati jelentősége nagy. Fontos [[robbanószer]]. Az ilyen célra gyártott cellulóz-trinitrátot [[lőgyapot]]nak is szokás nevezni. Füstmentes [[lőpor]]t készítenek belőle. A lőgyapotot különböző formákban hozzák forgalomba, a [[robbanózselatin]] például [[nitroglicerin]]nel duzzasztott változat. Nagy hatóerejű robbanóanyag, a tolóhatású lőpor helyett csöves tűzfegyverekben önmagában nem használható. Robbanótestek gyártásához és másféle [[robbanóanyag]]ok készítéséhez, használják, például a nitroglicerin flegmatizálásához ([[robbanó zselatin]]).
Kollódiumból állítható elő a [[celluloid]], ami a legrégebben ismert [[műanyag]]. A kollódiumot először alkohol és éter elegyében feloldják (a kollódium ebben oldódik, de a lőgyapot nem). Ekkor [[viszkozitás|viszkózus]] oldat keletkezik. Ehhez az oldathoz [[kámfor]]t adnak gyantalágyító szerként. Az oldószer eltávolítása után celluloid keletkezik. A celluloid rugalmas, átlátszó, régebben filmgyártásra használták. A celluloid azonban gyúlékony, ezért kiszorította a [[cellulóz-acetát]].
48 ⟶ 39 sor:
A kollódiumoldatot a gyógyászatban is használták. A sebészet használta fel nyílt sebfelületek védelmére.
▲A lőgyapot egy 1846-ban [[Christian Friedrich Schönbein]] által felfedezett
▲Képlete: C<sub>6</sub>H<sub>7</sub>(NO<sub>3</sub>)<sub>3</sub>O<sub>2</sub> (cellulóz-trinitrát) v. C<sub>12</sub>H<sub>14</sub>(NO<sub>3</sub>)<sub>6</sub>O<sub>4</sub> (cellulóz-hexanitrát).
▲Mind a két vegyület esetében az alkotó elemek százalékos aránya egyenlő, csak a
=== Készítése ===
▲A lőgyapot készítésének lényege a következő: 1 súlyrész jól megtisztított és kiszárított [[pamut]]ot 24 óráig áztatnak 10°-ra lehűtött olyan savelegy 10 súlyrésznyi mennyiségében, mely 1 térfogat 1,5 sűrűségű tiszta koncentrált [[salétromsav]]ból és 3 térfogat 1,85 fajsúlyú tiszta koncentrált [[kénsav]]ból áll. Ezután centrifugáló gépekben vagy sajtolással a savnak fölöslegét eltávolítva, nagyobb mennyiségű vízbe dobják, és több napig folytonosan tiszta vízzel mossák, végül az alacsonyabb cellulóz-nitrátok (kolloidumgyapot) kioldása végett 1 rész alkoholból és 3 rész [[Éter (kémia)|éter]]ből álló elegyben áztatják, és enyhe hőmérsékleten (25–27°) megszárítják. A sajtolt (komprimált) lőgyapot hasonló módon készül azzal a különbséggel, hogy a jól kimosott tömeget a papírgyárakban használatos gépekben (rag engine) felaprózzák, forró vízzel péppé alakítják és nagy nyomású (600 atmoszférájú) sajtológépekben henger alakúvá formálják.
=== Tulajdonságai ===
A lőgyapot pamuthoz hasonló anyag, amely alkoholban, éterben, kloroformban stb. oldhatatlan, az aceton igen gyengén és lassan oldja fel, feloldódik azonban koncentrált savakban. A lőgyapotból koncentrált kénsavval és higannyal való összerázáskor az összes nitrogén mint nitrogén-oxid távozik el. 150-180°-ra melegítve (néha már 136°-on) olyan gyorsan fellobban, hogy a [[lőpor]]ra helyezett lőgyapot a meggyújtáskor a [[lőpor]]t nem lobbantja föl. E tulajdonsága miatt tenyérre téve veszély nélkül meggyújtható.
56 ⟶ 55 sor:
== Források ==
* Bruckner Győző: Szerves kémia, I/2-es kötet
* Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai
| |||