Wikipédia

„Keszthelyi-fennsík” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Szenti Tamás átnevezte a(z) Keszthelyi-hegység lapot a következő névre: Keszthelyi-fennsík: Az új földrajzi felosztás szerint ilyen nevű földrajzi kistáj nincs (Magyarország földrajzi kistájai).
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Hegy infobox
| név = Keszthelyi-hegységfennsík
| kép =
| képaláírás = A Keszthelyi-hegységfennsík térképe
| hegység = [[Dunántúli-középhegység]]
| hely = {{Magyarország}} ([[Veszprém megye]], [[Zala megye]])
12. sor:
| térképaláírás = Pozíció Magyarország térképén
}}
A '''Keszthelyi-hegységfennsík''' a [[Dunántúl]]on helyezkedik el. Valójában a [[Dunántúli-középhegység]] elkülönült nyugati tagja.
 
A hegységetfennsíkot egyik oldalról a [[Balaton]], másik oldalról a [[Gyöngyös-patak]], a [[Várvölgyi-medence]] és a [[Tapolcai-medence]] veszi körül. A Keszthelyi-hegységfennsík területe kb. 350 km². Két fő vonulata van: a [[Keszthely]]-[[Rezi]] vonulat és a [[Vállus]]-[[Vonyarcvashegy]] vonulat. Két legmagasabb csúcsa a [[Köves-tető]] ({{forrás|445 m}}) és a [[Meleg-hegy (Keszthelyi-hegység)|Meleg-hegy]] (425 m).
 
== Természetföldrajz ==
 
=== Geológia ===
A Keszthelyi-hegységet a [[Tűzhányó|vulkánosság]] hozta létre. Hegyei [[dolomit]]ból, kihűlt [[láva|lávából]] és Pannónia üledékből állnak.A [[triász]] korban, mintegy 180 millió éve tenger borította ezt a területet. Az ebben élő alacsonyrendű állatok mészvázából több ezer méter vastag dolomit-mészkő lerakódás keletkezett, amely a [[pliocén]] kor végén, mintegy 5 millió éve a kéregmozgások következtében kiemelkedett. Ekkor jött létre a magyar középhegységi rendszer, amelynek legnyugatibb láncszeme a Keszthelyi-hegység. A mai felszíni kőzetek és talajok kialakulásában a [[Pannon-tenger]] is meghatározó szerepet játszott, amely fokozatosan édesvizűvé vált, és a miocén kor végére, mintegy 10 millió éve feltöltődött. A pliocén kor végi kéregmozgások vulkáni tevékenységgel is jártak, ennek következménye a Kovácsi-hegy és a Tátika létrejötte [[Zalaszántó]] közelében.▼
 
▲A Keszthelyi-hegységetfennsíkot a [[Tűzhányó|vulkánosság]] hozta létre. Hegyei [[dolomit]]ból, kihűlt [[láva|lávából]] és Pannónia üledékből állnak. A [[triász]] korban, mintegy 180 millió éve tenger borította ezt a területet. Az ebben élő alacsonyrendű állatok mészvázából több ezer méter vastag dolomit-mészkő lerakódás keletkezett, amely a [[pliocén]] kor végén, mintegy 5 millió éve a kéregmozgások következtében kiemelkedett. Ekkor jött létre a magyar középhegységi rendszer, amelynek legnyugatibb láncszeme a Keszthelyi-hegységfennsík. A mai felszíni kőzetek és talajok kialakulásában a [[Pannon-tenger]] is meghatározó szerepet játszott, amely fokozatosan édesvizűvé vált, és a miocén kor végére, mintegy 10 millió éve feltöltődött. A pliocén kor végi kéregmozgások vulkáni tevékenységgel is jártak, ennek következménye a Kovácsi-hegy és a Tátika létrejötte [[Zalaszántó]] közelében.
A pleisztocén korban alakult ki a Keszthelyi-hegység mai, rögökre töredezett tönkfelszíne, és akkor keletkezett a területünkön is több helyen előforduló lösz. A Keszthelyi-hegységre a [[dolomit]] a jellemző.▼
 
Dolomittömege változatos mikroreliefjével tűnik ki, ahol kipreparált dolomit kőoszlopok és látványos természetes kőzetfeltárások is megtalálhatók. A változatos karsztjelenségeket ([[barlang]]ok, [[víznyelő]]k, [[töbör|töbrök]]) mutató terjedelmes hátakat helyenként vad szurdokvölgyek választják el. A Kovácsi-hegy és a Tátika a Keszthelyi-hegység bazaltvidéke. [[Tanúhegy]]ek, bazaltplatók, sokszög alakú bazaltoszlopok, 10 m-nél is magasabb falak díszítik a tájat. Ritka jelenségnek számítanak és ezért érdekes látnivalók a Bazaltfolyosó (Kovácsi-hegy) és az álkarsztos jelenségként számon tartott bazalt-dolinák, melyek mélyedéseiben apró tavacskák húzódnak meg.▼
▲A pleisztocén korban alakult ki a Keszthelyi-hegységfennsík mai, rögökre töredezett tönkfelszíne, és akkor keletkezett a területünkön is több helyen előforduló lösz. A Keszthelyi-hegységrefennsíkra a [[dolomit]] a jellemző.
▲Dolomittömege változatos mikroreliefjével tűnik ki, ahol kipreparált dolomit kőoszlopok és látványos természetes kőzetfeltárások is megtalálhatók. A változatos karsztjelenségeket ([[barlang]]ok, [[víznyelő]]k, [[töbör|töbrök]]) mutató terjedelmes hátakat helyenként vad szurdokvölgyek választják el. A Kovácsi-hegy és a Tátika a Keszthelyi-hegységfennsík bazaltvidéke. [[Tanúhegy]]ek, bazaltplatók, sokszög alakú bazaltoszlopok, 10 m-nél is magasabb falak díszítik a tájat. Ritka jelenségnek számítanak és ezért érdekes látnivalók a Bazaltfolyosó (Kovácsi-hegy) és az álkarsztos jelenségként számon tartott bazalt-dolinák, melyek mélyedéseiben apró tavacskák húzódnak meg.
 
=== Növényvilága ===
 
[[Fájl:Limodorum_abortivum_(flower).jpg|200px|bélyegkép|jobbra|Gérbics]]
[[Fájl:Musvåge_cropped.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|Egerészölyv]]
[[Fájl:Picus_viridis_juv(ThKraft).jpg|200px|bélyegkép|jobbra|Zöld küllő]]
 
A Keszthelyi-hegységfennsík dolomittömege, a szűkebb értelemben vett Keszthelyi-hegységfennsík hazánk egyik legváltozatosabb élővilágú vidéke, ahol a szubmediterrán xerotherm sztyeplejtőktől kezdve, a zárt tölgyeseken és bükkösökön át, a jégkori maradványokat őrző hideg szurdokvölgyekig igen sok élőhelytípus megtalálható, különlegesen gazdag, egyedi értékeket is tartalmazó flórával és faunával.
 
Az erdőtársulások közül kiemelkedő az országosan is ritka, különleges reliktum társulás, az elegyes karszterdő. Ebben a száraz-meleg termőhelyek fája, a [[virágos kőris]] és a hűvös-üde helyeket kedvelő [[bükkBükk (növénynemzetség)|bükk]] elegyedik egymással és alkot olyan asszociációt, amelyhez több ritka növény kötődik, például [[fehér sás]], [[tarka nádtippan]], sziklai páfrányok. A Keszthelyi-hegységfennsík dolomitjáról közel 80 védett ill. fokozottan védett növényfaj ismert, mint például a nősziromfélék, orchideák (köztük az [[adriai sallangvirág]], a [[légybangó]], a [[gérbics]], [[árvalányhaj]]ak, kökörcsinek, körtikék, szegfűfélék.<ref name="Élővilág">{{cite web |url=http://www.heviz-info.hu/keszthelyi-hegyseg.html|title=A Keszthelyi-hegység élővilága|accessdate=2011-12-15}}</ref>
 
Ugyanakkor a hegységfennsík az elmúlt évtizedekben igen jelentős károkat is szenvedett: a fajgazdag dolomitkopárokon és a karsztbokorerdők helyén fekete fenyőt telepítettek, melyek sok helyen a vidék arculatát is meghatározzák. A Keszthelyi-hegységfennsík bazaltvidékének (Kovácsi-hegy, Tátika) bazaltdolináit állandó vízállások lápi, mocsári vegetációja díszíti, bükkelegyes gyertyános tölgyes környezetben. A több száz méter hosszú bazaltfolyosókban igen érdekes, mediterrán jellegű moha-zuzmó vegetációk találhatók. A Tátika Ősbükköse, a Szebike-erdő hatalmas bükkösei természetközeliek és igen festőiek. A Gyöngyösi-patakot kísérő égeres láperdő az egész Keszthelyi-hegységfennsík egyetlen, épségben megmaradt ilyen állománya, szabályozatlan, természetes vízfolyással.
 
=== Állatvilága ===
 
A Keszthelyi-hegységfennsík állatvilága, különösen a gerinctelen fauna ma is nagyon gazdag. Számos olyan bogár- és lepkefaj élőhelye, amely országosan is ritka, például [[láncos futrinka]], lapos [[kékfutrinka]], amely az öreg bükkösök jellemző faja), [[kis szarvasbogár]] és hazánk legnagyobb pattanóbogara, illetve [[kis apollólepke]], [[farkasalmalepke]], [[kis tűzlepke]]. A madarak egy része öreg fákban alakítja ki a fészkelőhelyét. Ezek közül gyakoriak a különböző cinege-fajok. A perem- és ligeterdők fajai a ritka [[fekete harkály]], és a [[kis fakopáncs]] és a viszonylag gyakori [[zöld küllő]]. Közönséges a [[lappantyú]], gyakori a [[léprigó]], az [[egerészölyv]] és a [[héja]]. A terület vonzó denevérek számára is, az itt található barlangok (például [[Csodabogyós-barlang (Balatonederics)|Csodabogyós-barlang]]) pihenő-, telelőhelyül szolgálnak számukra. Megemlíthető a kis patkósorrú denevér, a korai denevér, a [[fehértorkú denevér]]. A pelék, bár számuk csökken, megtalálhatók, mint például a [[nagy pele]], vagy a [[mogyorós pele]]. A nyestek és a nyusztok egyre gyakrabban figyelhetők meg. A terület turisztikai szempontból kevésbé ismert, egy bemutatóhely és két tanösvény kínál aktív kikapcsolódási lehetőséget.<ref name="Élővilág">{{cite web |url=http://www.heviz-info.hu/keszthelyi-hegyseg.html|title=A Keszthelyi-hegység élővilága|accessdate=2011-12-15}}</ref>
 
=== Tanösvények ===
 
A területen található a [[Balaton-felvidéki Nemzeti Park]] által létrehozott '''"Pele apó"''' tanösvény. A [[Balatongyörök]] és [[Balatonederics]] között több rövidebb és hosszabb körútból álló 8.5&nbsp;km hosszú 38 állomásból álló ösvény kifejezetten a gyermekek részére ajánlott. A térség erdei élőhelyeinek természeti értékeinek megismertetésére Pele Urat, a nagy pelét hívják segítségül, aki amellett, hogy kis unokájából igyekszik rendes pelét faragni, és szeretné őt a peleélet rögös útján elindítani, számukra is felfedi kedves erdejének megannyi apró titkát. A tanösvény a térség ismert látogatóhelyeiről (Afrika múzeum, Szépkilátó, Balatonederics, Balatongyörök Bélap-völgy) közelíthető meg.
 
=== Jelentősebb barlangjai ===
 
'''A Keszthelyi-hegységfennsík fontosabb barlangjai:'''
 
{| {{széptáblázat}}
153 ⟶ 159 sor:
 
== Társadalomföldrajz ==
 
=== Tátika-vár ===
 
{{bővebben|Tátika-vár}}
 
[[Zalaszántó]] határában emelkedő 413 m magas, meredek erdős hegy kúpján található a kelet-nyugati irányban elnyúló szabálytalan alaprajzú belsőtornyos vár romjai. A Berg Károly felmérése alapján készített alaprajz szerint a vár keleti részén állt a 2 m falvastagságú, kb. 9×11 m méretű öregtorony, melyhez nyugati felé különféle rendeltetésű helyiségek sora csatlakozott. Pontos alaprajzi elrendezését azonban csak egy részletes feltárás során lehetne tisztázni. Legépebben megmaradt részei az északi várfalhoz épült helyiségek maradványai és az egykori földszintjének nagyrészt törmelékkel feltöltött dongaboltozatos helyiségei.
Az alsó falvonulat maradványaiból arra lehet következtetni, hogy a felvezető út a várat övező falszorosban helyezkedett el. Giulio Turco [[1569]]-ben készített rajza a várat kerek alaprajzú külső védőművekkel ábrázolja.
186 ⟶ 195 sor:
 
=== Bortermelés ===
 
A Keszthelyi-hegységfennsík részben a [[Balaton-felvidéki borvidék]], részben pedig a [[Zalai borvidék]] területeinek része. Klímája épp ezért változatos, éghajlata, különösen a Balatontól távolabb eső részein már nem mindenütt olyan kedvező, mint a tóparthoz közelebb eső borvidéki területeké. Talaja: meszes, dolomitos kőzetek, váztalajok.
 
Jellemző szőlőfajták és borok: [[Olaszrizling]], [[Rizlingszilváni]], [[Zöldveltelini]], és [[Zala gyöngye]].
200 ⟶ 210 sor:
 
== További információk ==
 
* Raucsik Béla - Varga Andrea - Peterdi Andrea: ''A Rezi RZT-1 fúrás felső triász képződményeinek szervetlen geokémiai jellemzői (Kösseni Formáció, Keszthelyi-hegység)'', Földtani közlöny, 2006. (136. vol.) 4. sz. 465-485. old.
* Csontos Gábor Imre: ''A Keszthelyi-hegység nappali lepkefaunája'', Natura Somogyiensis, 2006. 9. sz. 305-312. old.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Keszthelyi-fennsík”