„Ipolyság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kisebb javítások |
|||
27. sor:
}}
'''Ipolyság''' ({{ny-sk|Šahy}}, {{németül|Eipelschlag}}) város [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Nyitrai kerület]] [[Lévai járás]]ában. A mintegy nyolcezer lakosú település egykor [[Hont vármegye]] és az [[Ipolysági járás]] székhelye volt. [[Pereszlény]] és [[Tesmag]] tartozik hozzá.
== Fekvése ==
Az [[Ipoly]] völgyében, annak jobb partján, a magyar határ mellett fekszik. A bal parti városrész neve Homok.▼
▲Az [[Ipoly]] völgyében, annak jobb partján a magyar határ mellett fekszik. A bal parti városrész neve Homok.
== Nevének eredete ==
37 ⟶ 36 sor:
== Története ==
Területén már a történelem előtti időkben is éltek emberek. A régészek kőkorszaki település, valamint laténi kultúra és [[9. század]]i település maradványait is feltárták itt.
A magyarság megtelepülése az Árpád fejedelem és vezér vezette győzedelmes ''[[Pozsonyi csata|Pozsonyi csatával]]'' veszi kezdetét a 10. században.
Ipolyságot [[1237]]-ben említik először ''"Saag"'' néven abban az oklevélben, melyben [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király egy malmot és birtokainak egy részét az [[esztergom]]i káptalannak adja. [[premontreiek|Premontrei]] kolostorát szintén 1237 körül alapította a [[Hont-Pázmány nemzetség]]beli Márton bán, első erődítményei a [[15. század]] közepén épültek. [[1446]]-ban [[Lévai Cseh László]] cseh zsoldosaival elfoglalta és kirabolta a kolostort. [[1405]]-ben vásártartási jogot kapott. [[1451]]-ben [[Giskra]] serege szállta meg, erődítményét pedig megerősítette, [[Hunyadi János]] foglalta vissza tőle. [[1546]]-ban királyi rendeletre megerősítették, a kolostort várrá alakították át. [[1550]]-ben a török sikertelenül ostromolta, de [[1552]]-ben elfoglalta. [[1595]]-ben szabadult fel, ezután erődítéseit lebontották, csak a kéttornyú templom és a [[kolostor]] épülete maradt meg, melyet [[1736]]-ban átalakítottak. [[1704]] végén itt fogadta [[II. Rákóczi Ferenc]] a fejedelemmé
[[Vályi András]] szerint ''"Ipoly Ság. Magyar Mezőváros Hont Várm. földes Urai a’ Rozsnyói, és B. Bányai Káptalanbéli Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Ipoly vize mellett, mellyen kőhídgya van, Honthoz fél mértföldnyire; Sóháza, 222és Postája is vagyon; határja jó, vagyonnyai jelesek, és külömbfélék."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
48 ⟶ 46 sor:
"'' <ref>{{Fényes}}</ref>
[[1849]]. [[január 11.|január 11-én]] a település mellett folyt az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharc]] egyik ütközete [[Guyon Richárd]] és [[Anton Csorich]] csapatai között. A vasút [[1886]]-ban érte
Állami Főgimnáziumát 1913-ban létesítették. A gimnázium 1939-ben vette fel [[Szondy György]], a [[drégely]]i vár hőse nevét. (M. Kir. Állami [[Szondy György]] gimnázium,
A cseh légionisták 1919. [[január 10.|január 10]]-én foglalták el. [[Kun Béla]] katonái 1919. [[május 29.|május 29]]-én visszafoglalták, de 1919 júliusában a város elhagyására kényszerültek.<ref>Danis Ferenc írása a Múltunk emlékei 2004 júniusi lapszámában.</ref> A trianoni békeszerződés értelmében Csehszlovákiához csatolták. [[1923]]-ban elvesztette megyeszékhelyi rangját. [[1938]]-ban az első település volt, amelyet [[Csehszlovákia]] az [[első bécsi döntés]] értelmében visszaadott [[Magyarország]]nak.<ref>[http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=3012 Magyar Világhíradó, 1938]</ref> 1938. október 11-én ünnepélyes keretek között országzászlót avattak fel.<ref>[http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=3022 Magyar Világhíradó (1938): Országzászló avatás Ipolyságon]</ref> [[1938]] és 1945 között az első bécsi döntés értelmében Magyarországhoz tartozott.
[[1941]]-ben még lakosságának 96%-a magyar volt. Ebben az időben érte a várost a legnagyobb tragédia is, a [[holokauszt]]. A magyar közigazgatás a helyi lakosság negyedét kitevő zsidó közösséget összegyűjtötte és átadta a németeknek, akik táborokba szállították őket és legtöbbüket meggyilkolták. [[1945]] után a magyarság egy részét deportálták [[Csehország]]ba, egy részét áttelepítették Magyarországra, a szintén kitelepített svábok falvaiba, például a [[Bakony]]ban [[Hidegkút]]ra. [[1960]]-ban elvesztette járási székhelyi rangját is
=== A város és a vallások ===
A [[reformáció]] idején a város lakossága a [[kálvinizmus|kálvini]] református hitre tért át. Az [[ellenreformáció]] kegyetlen visszatérítő tevékenysége során a város római katolikus jellege visszaállt. Az ellenreformáció kegyetlenségére jellemzően [[Szecsei János]] kálvini hitű református prédikátort elhurcolták, majd gályarabságra ítélték. Az útközbeni embertelen bánásmód miatt Chieti (az ókori ''Teate Marrucinorum
Ipolyságra több zsidó a 19. században költözött, ők alapították a 19. és a 20. század peremén a Neumann nyomdát. Ma is két zsidótemető van a városban, ortodox a város északi peremén, a másik Homokban. A városban volt egy [[Talmud]]-iskola is. A három zsinagógából még kettő megmaradt. A Nagyzsinagógát a zsidó közösség eladta a városnak, a másik a [[Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria |Honti Múzeum]] része, ott áll a holokauszt-emlékmű. A 19–20. század fordulóján a zsidó közösség több mint 1200 személyt számlált, ez a lakosság 25%-a volt. Ezt a közösséget 1944-ben a koncentrációs táborokba hurcolták. A polgármester, Lőwy János információi szerint csak harmincan tértek haza, a legtöbbje emigrált, a város utolsó csak zsidó szülőktől származó polgára 2006-ban halt meg.<ref>[http://www.delet.sk/showarticle.php?articleID=510 Ipolyságon zsidó már nem él, de a közösség nyomai láthatók]</ref><ref>Beszélgetés a polgármesterrel, 2008. január 2.</ref>▼
▲A [[reformáció]] idején a város lakossága a [[kálvinizmus|kálvini]] református hitre tért át. Az [[ellenreformáció]] kegyetlen visszatérítő tevékenysége során a város római katolikus jellege visszaállt. Az ellenreformáció kegyetlenségére jellemzően [[Szecsei János]] kálvini hitű református prédikátort elhurcolták, majd gályarabságra ítélték. Az útközbeni embertelen bánásmód miatt Chieti (az ókori ''Teate Marrucinorum)'' börtönében a tortúráztatásokba belehalt. Ezzel a ipolysági (sági) református egyházközség megszűnt. Újjáalakult 2008-ban a református templom alapkövének letételével és a református lelkész beiktatásával.
== Népessége ==
▲Ipolyságra több zsidó a 19. században költözött, ők alapították a 19. és a 20. század peremén a Neumann nyomdát. Ma is két zsidótemető van a városban, ortodox a város északi peremén, a másik Homokban. A városban volt egy [[Talmud]]-iskola is. A három zsinagógából még kettő megmaradt. A Nagyzsinagógát a zsidó közösség eladta a városnak, a másik a [[Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria |Honti Múzeum]] része, ott áll a holokauszt-emlékmű. A 19–20. század fordulóján a zsidó közösség több mint 1200 személyt számlált, ez a lakosság 25%-a volt. Ezt a közösséget 1944-ben a koncentrációs táborokba hurcolták. A polgármester Lőwy János információi szerint csak harmincan tértek haza, a legtöbbje emigrált, a város utolsó csak zsidó szülőktől származó polgára 2006-ban halt meg.<ref>[http://www.delet.sk/showarticle.php?articleID=510 Ipolyságon zsidó már nem él, de a közösség nyomai láthatók]</ref><ref>Beszélgetés a polgármesterrel, 2008. január 2.</ref>
[[1910]]-ben 4206 lakosából 4003 magyar és 122 szlovák volt.
[[2001]]-ben 8061 lakosából 5015 magyar, 2787 szlovák, 45 cseh és 33 cigány.
=== Népessége nemzetiségek szerint ===
{|
95 ⟶ 96 sor:
== Nevezetességei ==
* Kéttornyú római katolikus templomát [[1734]]-ben a jezsuiták építették újjá a reformáció után, [[barokk stílus]]ban. Legrégibb emléke egy [[16. század]]i Madonna-szobor. A templomot a reformációt követő ellenreformáció során a római katolikus egyház visszafoglalta és újraszentelte. A kálvinista prédikátort, [[Szodói András]]t gályarabságra hurcolták.
* A jezsuták kolostora a [[17. század]] végén épült a korábbi kolostor maradványainak felhasználásával. Több gótikus részlete látható. Feltárása során középkori temetőt és sok használati tárgyat találtak.
106. sor:
* A római katolikus elemi iskola épülete [[1872]]-ben épült.
* Az Ipoly közelében álló Centrál Szálló [[1906]]-ban épült.
* [[Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria]]
* A Fő tér közepén 1859-től a város védőszentjének, a ''Szeplőtelen
* A Janko Kráľ utcában 18. századi Szent Flórián-szobor áll.
* Honti Kulturális Napok. Az egyhetes rendezvénysorozatot szeptemberben rendezik meg.
124. sor:
== Neves személyek ==
▲* [[Bárdos Remig Sándor]] ([[1868]] – [[1932]]) nyelvész, pannonhalmi főapát, egyházi író.
▲* [[Siposs Antal]] ([[1839]] – [[1923]]) zongoraművész, zeneszerző, tanár.
▲* [[Lovcsányi Lajos]] ([[1850]] – [[1915]]) tanár, pedagógiai író, több tankönyvet írt.
▲* [[Vértes József]] ([[1861]] – [[1944]]) író, szerkesztő, tanár.
▲* [[Salkovszky Jenő]] ([[1889]] – [[1970]]) politikus, újságíró, ügyvéd.
▲* [[Ferdinand Daučík]] ([[1910]]–[[1986]]) – labdarúgó, majd az FC Barcelona edzője.
* Itt született [[1868]]. [[november 13.|november 13]]-án [[Sajó Sándor]] költő, műfordító, drámaíró, tanár, a [[budapest]]i [[Szent László Gimnázium]] igazgatója (1917–1930), az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] levelező tagja.
145. sor:
* Itt született [[1950]]. [[október 11.|október 11-én]] [[Váradi József (matematikus)|Váradi József]] matematikus, kiadványszerkesztő.
* Itt született [[1951]]. [[május 25.|május 25]]-én [[Hunčík Péter]] pszichiáter, író.
* Itt szolgált 1670 táján [[Szecsei András]] [[gályarabság]]ra hurcolt református prédikátor.
| |||