Főmenü megnyitása

Módosítások

a
zöld link → kék link
 
A lombhullató trópusi erdőkben a száraz időszak 2–6 hónap:
* amikor rövidebb (2–3 hónap), akkor még csak a felső koronaszint fái hullatják le lombjukat, az alacsonyabb fák örökzöldek maradnak. A fajdiverzitás még viszonylag nagy, így például [[Közép-Amerika|Közép-Amerikában]] hektáronként mintegy száz fafaj nő. Feltűnően sok a [[PálmavirágúakPálmafélék|pálmafaj]] – a második koronaszinttől egészen a törpe fajokig. Még ebben a formációban is elég sok az [[epifiton]]- és a [[lián]]faj. A [[trópusi esőerdő]]ktől eltérően a fenofázisok – főleg a virágzás – évszakhoz kötődnek: a legtöbb növény a száraz évszakban virágzik, amikor a lombtalan állapot megkönnyíti a beporzó állatfajok munkáját. A leggyakoribb talajok vörös, illetve sárgásvörös (ún. allit-ferrit) agyagok.
 
* amikor a száraz évszak már 4–6 hónap hosszú, a fák többsége lehullatja a lombját. A [[lombkoronaszint]]ek száma csökken (többnyire kettőre); a fák ritkán magasabbak 20 m-nél. Az epifiták hiányoznak; a [[cserjeszint]] gyakran sűrű. A száraz lombhullató erdők a bolygatásra, égetésre érzékenyek; nagy részüket az emberi tevékenység erősen átalakította. Egyre nagyobb területen kiritkulnak, és erdős szavannák foglalják el a helyüket.
=== Erdős szavanna ===
 
Az erdős szavanna ott alakul ki, ahol a száraz évszak már 6–8 hónap, de az éves csapadék eléri a 900–1000 mm-t. Erdeje összefüggő, de [[lombkoronaszint]]jük alig zár. Sok a tisztás. A legtöbb fa csak 4–8 m magas, még a legmagasabbak sem érik el a 40 métert. A törzsük gyakran görbe, a koronájuk ernyős (lapos, laza), a kérgük durva. A levélzet félörökzöld, kemény; különösen gyakoriak [[PálmavirágúakPálmafélék|pálmafajok]] és [[pillangósvirágúak]] ''(Fabaceae)''.
 
Mivel az erdő aljára viszonylag sok fény jut, gazdag az aljnövényzet. A facsoportok közötti nagyobb térségeken a fű 2–3 méter magasra is megnő; a magas és sűrű fű miatt ezekben az erdőkben jóformán csak a vadcsapásokon lehet közlekedni.
21 535

szerkesztés