Wikipédia

„Kuba és az Egyesült Államok kapcsolatai” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
PZoliBot (vitalap | szerkesztései)
botok
17 462 szerkesztés
a Évtized előtti névelő javítása AWB
13. sor:
Az angolok a [[hétéves háború]] során 1762-ben elfoglalták Havannát és lehetővé tették a hivatalos kereskedelmet a brit gyarmatokkal. Az [[amerikai függetlenségi háború]] újabb lehetőségeket nyújtott; Spanyolország már 1776 novemberében megnyitotta a kubai kikötőket a függetlenedő észak-amerikai gyarmatok kereskedelme előtt.
 
A sziget gazdaságilag egyre vonzóbb lett a fiatal amerikai állam számára. 1820-ban [[Thomas Jefferson]] kijelentette, hogy Kuba rendkívül fontos többletet jelenthetne az államszövetségnek, és közölte hadügyminiszterével, [[John C. Calhoun]]nal hogy az Egyesült Államoknak az első lehetőséggel meg kell szereznie Kubát.<ref>[https://web.archive.org/web/20080616102605/http://www.worldpolicy.org/journal/articles/wpj05-sp/schlesinger.html The American Empire Not So Fast] Arthur Schlesinger, Jr. World Policy Journal (archived from [http://www.worldpolicy.org/journal/articles/wpj05-sp/schlesinger.html the original] on 2008-06-16)</ref>
 
[[File:John Quincy Adams.jpg|thumb|left|170px|[[John Quincy Adams]] amerikai elnök már külügyminiszter korában úgy nyilatkozott, hogy ha Kuba elszakadna Spanyolországtól, természetes módon gravitálna az USA felé]]
59. sor:
===Kapcsolatok 1900 és 1959 között===
[[File:Cubanoccupation.jpg|thumb|270px|Amerikai megszálló erők Kubában 1898 körül]]
Az amerikai kongresszus – belpolitikai okok miatt – megtiltotta Kuba formális annexióját. Az Egyesült Államok végül azzal a feltétellel vonta ki csapatait, hogy Kuba elfogadta: az Egyesült Államok beavatkozhat az ország belügyeibe, ha értékelése szerint a jó kormányzás veszélybe kerül, valamint támaszpontot biztosított az USA számára a [[Guantánamói-öböl]]ben. Ennek a szerződésnek az alapján az Egyesült Államok a következő évtizedekben többször is csapatokat küldött a szigetre különböző tiltakozások és felkelések elfojtására.
 
1926-ra amerikai vállalatok kezében volt a kubai cukoripar 60%-a, és a termés 95%-át ők importálták.<ref>Hugh Thomas: ''Cuba : The pursuit for freedom''. p.336</ref> 1933-ban katonai puccs döntötte meg [[Gerardo Machado]] kubai elnök kormányát, és az Egyesült Államok újra beavatkozott katonailag. [[Ramón Grau]], az új kubai elnök felmondta a kubai-amerikai szerződést. Az Egyesült Államok megtagadta az új kormányzat elismerését, és felelőtlen kommunistáknak nevezte képviselőiket.<ref name="Franklin"/><ref>[http://www.historyofcuba.com/history/time/timetbl3.htm Timetable History of Cuba] J.A. Sierra</ref>
 
Az 1930-as években emelkedett hatalomra [[Fulgencio Batista]] tábornok, aki az ország tényleges vezetője lett, és két időszakban (1940–44 és 1952–59) az elnöki címet is birtokolta. Batista idején szoros kapcsolat alakult ki a kubai és az amerikai kormányzat között. Kuba gazdasága teljesen amerikai irányítás alá került, számos amerikai vállalkozás virágzott a szigeten, bár a korrupció rendkívül elterjedt volt, és Havanna az amerikai szervezett bűnözés számára egyfajta menedéket jelentett. Az amerikai maffiák vezetői 1946-ban Havannában szervezték meg konferenciájukat. Itt olyan fontos döntéseket hoztak, amelyek évtizedekre meghatározták a nagy bűnözői csoportok, „családok” egymás közötti viszonyait, viselkedési szabályait.
 
Arthur Gardner amerikai nagykövet a későbbiekben így jellemezte a kubai-amerikai kapcsolatokat Batista második elnöksége idején:
74. sor:
==Kapcsolatok a kubai forradalom győzelme után==
{{fő|Disznó-öbölbeli invázió|Kubai rakétaválság}}
[[Dwight D. Eisenhower]] amerikai elnök 1959-ben, a kubai forradalom győzelme után hivatalosan elismerte az új kormányzatot, de a kétoldalú kapcsolatok ennek ellenére gyorsan romlani kezdtek. Az amerikai kormányzatot különösen az kubai agrárreform és az amerikai érdekeltségek államosítása aggasztotta. [[Fidel Castro]] 1959 áprilisában egy delegáció élén az amerikai sajtóklub meghívására az Egyesült Államokba látogatott, hogy enyhítse a kétoldalú feszültségeket. Megkoszorúzta a [[Lincoln-emlékmű]]vet is. Fogadta őt [[Richard Nixon]] akkori alelnök, akinek kifejtette a reformterveit.<ref name="BBCrelations">[http://news.bbc.co.uk/1/hi/world/americas/3182150.stm Timeline: US-Cuba relations] BBC</ref>
 
Az USA ennek ellenére fokozatosan kereskedelmi korlátozásokat vezetett be Kuba ellen. Az amerikai nagykövet 1959 szeptemberében hivatalosan kifejezte kormánya aggodalmát az amerikai érdekek sérelme miatt.<ref>[http://www.gwu.edu/~nsarchiv/bayofpigs/chron.html Department of State] Cable Ambassador Report on Meeting With Castro, September 4, 1959</ref>
80. sor:
A kubai államosítások folytatódásával az amerikai kereskedelmi szankciók egyre erősödtek. Az Egyesült Államok beszüntette a kubai cukor vásárlását és a kőolajszállítást. Ez arra késztette Kubát, hogy a Szovjetunióhoz forduljon a létfontosságú olajimport érdekében. 1960 márciusában egy belga lőszert szállító francia hajó, a ''La Coubre'' rakománya kirakodás közben felrobbant a havannai kikötőben. Fidel Castro az Egyesült Államokat vádolta a szabotázscselekmény megszervezésével, bár bizonyítékokat nem sikerült szerezni a robbanás okáról.<ref>Fursenko and Naftali, The Cuban Missile Crisis. p40-47</ref> Eisenhower elnök ugyanebben a hónapban felhatalmazta a [[Központi Hírszerző Ügynökség|CIA-t]] a kubai forradalom elől elmenekült kubaiak kiképzésére és felszerelésére Castro megdöntése céljából.<ref>[http://www.globalsecurity.org/intell/ops/bay-of-pigs.htm Bay of Pigs] Global Security.org</ref>
 
Az államosítások minden újabb lépése az amerikai ellenintézkedések súlyosbítását váltotta ki, mire 1960. október 19-ére az amerikai kormány már minden exportot megtiltott Kubába. Ezzel párhuzamosan erősödtek a szovjet-kubai kereskedelmi kapcsolatok. Válaszul az Egyesült Államok megkezdte a diplomáciai kapcsolatok leépítését is. 1960 folyamán Kuba letartóztatott és kiutasított két amerikai diplomatát terrorista akciók szervezése és fegyvercsempészet a vádjával. 1961. január 3-án az Egyesült Államok megvonta a diplomáciai elismerést a kubai kormánytól, és bezárta havannai nagykövetségét.
 
[[John Fitzgerald Kennedy|John F. Kennedy]] elnökjelöltként tévesnek értékelte Eisenhower kubai politikáját. Bírálta az amerikai magánvállalatok érdekeinek képviseletét a kubai gazdasági fejlődés támogatása helyett. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok Kubában Latin-Amerika történetének legvéresebb, legelnyomóbb rendszerét támogatta.<ref>Az eredeti spanyol szöveg: " Mientras permitimos que Batista nos colocara de lado de la tiranía, nada hicimos para convencer al pueblo de Cuba y Latinoamérica que queríamos estar de lado de la libertad.", Mariano Ospina Peña, [http://www.caballerosandantes.net/index.php?cid=34&page=6 Las Elecciones Presidenciales de 1960], [http://www.caballerosandantes.net/index.php?cid=34&page=5 La Bahía de Cochinos], [http://www.caballerosandantes.net/ caballerosandantes.net {{es}}].</ref>
92. sor:
Egy kisebb enyhülési szakasz következett be 1964-ben, [[Lyndon B. Johnson]] elnöksége idején. Fidel Castro üzenetet küldött a párbeszéd újrafelvétele érdekében, de ennek nem lett komoly hatása.<ref>[http://www.historyofcuba.com/history/LBJ-1.htm Message from Castro to US President Lyndon B. Johnson, 1964] Declassified document</ref>
 
AAz 1960-as évek végén, a 70-es évek elején a két ország között megszaporodtak a repülő-eltérítések. Mindkét fél polgárai, különböző politikai és egyéb okokból, havonta, hetente kényszerítettek polgári repülőgépeket a másik országba, ami szükségessé tette a két állam bizonyos fokú együttműködését. 1974-től az Egyesült Államok hivatalos képviselői látogatásokat is tettek a szigetországban. Három évvel később, [[Jimmy Carter]] elnöksége idején a két fél érdekvédelmi szekciókat nyitott egymás országaiban az ottani svájci nagykövetségek keretein belül. 1980-ban, miután a fokozódó gazdasági nehézségek miatt tízezer kubai zsúfolódott az ottani perui nagykövetség területére politikai menedékjogot kérve, Castro kijelentette, hogy mindenki elhagyhatja Kubát, aki akarja, és erre a célra megnyitotta [[Mariel]] kikötőjét. Hamarosan {{szám|125000}} ember hagyta el Kubát a legkülönfélébb vízi járműveken az Egyesült Államok közeli partjai felé, anélkül, hogy az amerikai hatóságokat értesítették volna. A menekülők közé engedtek bűnözőket is a börtönökből valamint elmegyógyintézeti ápoltakat.
 
1977-ben Kuba és az Egyesült Államok egyezményt írt alá a közöttük húzódó tengeri határ vonaláról. 1981-ben azonban [[Ronald Reagan]] republikánus kormányzata újra szigorított az embargón. 1985-ben megindították a [[Radio y Televisión Martí]]t, a Szabad Európa rádióra emlékeztető amerikai propaganda-adót a kubai hallgatóság tájékoztatására.
 
1996 februárjában a kubai légvédelem [[MiG–29]]-esei lelőtték a „Brothers to the Rescue” nevű szervezet két Cessna gépét, amik szerintük behatoltak a kubai légtérbe. 2001-ben az Egyesült Államokban öt kubai hírszerzőt hosszú börtönbüntetésekre ítéltek.
105. sor:
 
Ezeket az szimbolikus lépéseket követte a [[Ferenc pápa]] által is szorgalmazott, hosszan tartó titkos kétoldalú tárgyalások során kidolgozott megállapodás a kapcsolatok rendezésének megindításáról 2014. december 17-én.<ref>{{cite news|url=http://www.ctvnews.ca/politics/u-s-to-normalize-relations-with-cuba-isolation-has-not-worked-1.2151767|title=
U.S. to normalize relations with Cuba; 'Isolation has not worked'|publisher=[[CTV.ca]]|accessdate=2014-12-17|date=2014-12-17}}</ref><ref>{{cite news|url=http://www.reuters.com/article/2014/12/17/us-cuba-usa-gross-idUSKBN0JV1H520141217|title=U.S., Cuba restore ties after 50 years|publisher=Reuters|accessdate=2014-12-17|date=2014-12-17}}</ref> Kuba beleegyezett politikai folyok szabadon bocsátásába, az Egyesült Államok pedig megindította egy havannai nagykövetség felállításának folyamatát. <ref>{{cite news|url=http://www.nytimes.com/2014/12/18/world/americas/us-cuba-relations.html|title=Obama Announces U.S. and Cuba Will Resume Relations|accessdate=2014-12-17|date=2014-12-17}}</ref> Kölcsönösen szabadon engedtek hírszerzéssel vádolt személyeket. Az egyesült államokbeli kubai emigráns közösség reakciói vegyesek voltak,<ref>{{cite news |author=Alan Gomez |author2=Marisol Bello |date=17 December 2014 |title=Reaction In Little Havana: Deal is 'ultimate bailout' |url=http://www.usatoday.com/story/news/nation/2014/12/17/cuban-americans-react/20532429/ |newspaper=USA Today |accessdate=17 December 2014}}<br/>{{cite news |author=William E. Gibson |author2=Mike Clary |date=17 December 2014 |title=Mixed reaction in Miami as Florida's Cuban-American leaders blast policy shift |url=http://www.sun-sentinel.com/news/nationworld/fl-south-florida-cuban-reaction-20141217-story.html#page=1 |newspaper=Sun Sentinel |accessdate=17 December 2014}}<br/>{{cite news |last=Wides-Munoz |first=Laura |agency=Associated Press |date=17 December 2014 |title=Mixed emotions in Cuban exile community as Castro, Obama move to normalize relations |url=http://www.startribune.com/nation/286113051.html |newspaper=Star Tribune |accessdate=17 December 2014}}</ref> és három kubai származású amerikai szenátor is elítélte az Obama-kormányzat lépéseit.<ref>{{cite news |last=Campbell |first=Colin |date=17 December 2014 |title=MARCO RUBIO: Cuba Deal Part Of Obama's 'Long Record Of Coddling Dictators And Tyrants' |url=http://www.businessinsider.com/marco-rubio-cuba-deal-part-of-obamas-long-record-of-coddling-tyrants-2014-12 |newspaper=Business Insider |accessdate=17 December 2014}}<br/>{{cite news |last=Bobic |first=Igor |date=17 December 2014 |title=Bob Menendez, Marco Rubio Torch Obama Administration Over Cuba Announcement |url=http://www.huffingtonpost.com/2014/12/17/bob-menendez-marco-rubio-obama-cuba_n_6340906.html |newspaper=Huffington Post |accessdate=17 December 2014}}<br/>{{cite news |last=Tamari |first=Jonathan |date=17 December 2014 |title=Menendez blasts Obama on Cuba |url=http://www.philly.com/philly/blogs/capitolinq/Menendez-blasts-Obama-on-Cuba.html |newspaper=The Inquirer |location=Philadelphia |publisher=Interstate General Media, LLC |accessdate=17 December 2014}}<br/>{{cite news |last=Rogers |first=Alex |date=17 December 2014 |title=Cuban-American Senators Rip Obama’s Cuba Trade |url=http://time.com/3637812/cuba-obama-senate-congress-alan-gross/ |newspaper=Time |accessdate=17 December 2014}}<br/>{{cite news |last=Weaver |first=Al |date=17 December 2014 |title=Ted Cruz: Normalization Of U.S./Cuban Relations ‘A Tragic Mistake’ [VIDEO] |url=http://dailycaller.com/2014/12/17/ted-cruz-normalization-of-u-s-cuban-relations-a-tragic-mistake-video/ |newspaper=The Daily Caller |accessdate=17 December 2014}}<br/>{{cite news |last=Nelson |first=Rebecca |date=17 December 2014 |title=Ted Cruz: Obama's New Cuba Policy 'Will Be Remembered as a Tragic Mistake' |url=http://www.nationaljournal.com/politics/ted-cruz-obama-s-new-cuba-policy-will-be-remembered-as-a-tragic-mistake-20141217 |newspaper=National Journal |accessdate=17 December 2014}}</ref>
 
2015. április 11-én került sor a következő, igen jelentős lépésre a két országa kapcsolatai javításának folyamatában, mégpedig az [[Amerikai Államok Szervezete|Amerikai Államok Szervezetének]] hetedik csúcstalálkozóján [[Panamaváros]]ban. Az egyébként csak regionális jelentőségű eseményt most világszerte fokozott érdeklődés övezte, mert tudni lehetett, hogy ott [[Barack Obama]] és [[Raúl Castro]] érdemben fog tárgyalni egymással. A közeledés óvatosságára jellemző, hogy hivatalosan ez a találkozó is csak „informális” volt, bár a két vezető 80 percig tárgyalt egymással zárt ajtók mögött. A tárgyalások fő kérdései elemzők szerint a diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele, a Kuba elleni embargó feloldása, valamint az, hogy Washington levegye Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról. Az embargó feloldásához azonban szükség van a kongresszus jóváhagyására, ami a jelenlegi erőviszonyok közepette lehetetlen Obama számára. A folyamat ezért továbbra is csak lassan haladhat előre.<ref name="Történelmi fordulat">{{cite web |url=http://www.stop.hu/kulfold/tortenelmi-fordulat/1316147/ |title=Történelmi fordulat |accessdate=2015-04-14}}</ref>
A tárgyalások hangulata mindenesetre történelmi fordulatot jelzett. Obama nyilatkozata szerint a megbeszélés „őszinte és eredményes” volt, ami azt jelenti, hogy elismerték: a fennálló, és a jövőben is fennmaradó ideológiai nézeteltérések dacára közös érdek lenne rendezni a viszonyt. Raúl Castro is nagyrabecsüléséről biztosította Barack Obama elnököt. Úgy fogalmazott, hogy lehetségesnek tartja újfajta kapcsolatok kialakulását, és mindketten készek minden vitás kérdésről türelmesen tárgyalni.<ref>{{cite web |url=http://www.stop.hu/kulfold/tortenelmi-fordulat/1316147/ |titlename="Történelmi fordulat |accessdate=2015-04-14}}<"/ref>
 
2015. május 29-én az USA törölte Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról.<ref>{{cite journal|title=USA streichen Kuba von Terrorliste|journal=Frankfurter Rundschau|date=2015-05-29|url=http://www.fr-online.de/terror/kuba-usa-streichen-kuba-von--terrorliste,29500876,30821724.html}}</ref> 2015. július 1-én Obama elnök bejelentette, hogy megállapodás született a két ország között a nagykövetségek újra megnyitásáról.<ref>{{cite web |url=http://nol.hu/kulfold/obama-tortenelmi-elorelepes-a-nagykovetsegek-megnyitasa-kubaval-1549103 |title=Obama - örténelmi előrelépés|accessdate=2015-07-01}}</ref> 2015. augusztus 14-én [[John Kerry]] amerikai külügyminiszter jelenlétében ünnepélyesen újranyitották az 54 éve bezárt amerikai nagykövetséget [[Havanna|Havannnában]]. Kerry volt az első amerikai külügyminiszter, aki 1945 óta kubai földre lépett.<ref>http://nepszava.hu/cikk/1066561-zaszlofelvonas-havannaban</ref>
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
==Fordítás==
* {{fordítás|en|Cuba–United States relations|oldid=638633119|n=a}}
{{jó cikk}}
 
[[Kategória:Nemzetközi kapcsolatok]]
[[Kategória:Az USA külpolitikája]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kuba_és_az_Egyesült_Államok_kapcsolatai”