„Hradec Králové” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a →Az első világháború után: Évtized és névelő egyeztetése AWB |
||
53. sor:
A háború után [[Csehszlovákia]] megalakulásával párhuzamosan a város is új fejlődésnek indult. Josef Gočár [[1926]] és [[1928]] között új városfejlesztési tervet dolgozott ki, amely sugárirányú építkezést javasolt a városmag körül. Gočár rendezte a Masaryk teret, a Tyl rakpartot és az Ulrich teret, megtervezte az Ambróz pap templomot, a pénzügyi és járási intézményéket (ma a Hradec Králové-i Városháza épülete). Mivel Gočár személye ebben az időben erősen hatott Hradec építészetére, ezért ezt az időt "Gočar Hradecének" is nevezik. A két háború közötti várostervezésben részt vettek még: Oldřich Liska (a városi fürdő építője), Josef Fňouk (Hradec Palota), Otokar Novotný (Steinský-Sehnoutka Palota, ma Cseh-Szlovák Kereskedelmi Bank), Jan Rejchl (Károly Egyetem Hradeci Orvosi Kara), Václav Rejchl (Kerületi bíróság, főpályaudvar melletti épületek). Nagy része volt a várostervezésben a városi műszaki irodának és az akkori polgármestereknek, akik az egész építkezést irányították. A város ipari fejlődése tovább folytatódott. Újabb ipari komplexumok épültek. Az állami hivatalok gyakran utaztattak Hradecre külföldi vendégeket, így a város elnyerte a "köztársaság szalonja" címet.<br />
A második világháború alatt a város fejlődése kissé visszaesett, azonban a háború sem itt,sem Csehország egyéb részein nem okozott nagyobb károkat sem anyagi sem emberéletben. A háború végével Hradec továbbra is Kelet-[[Bohémia|Csehország]] gazdasági központja maradt, bár nagyon eltérő politikai és társadalmi körülmények között. A városközpontot nem érintette szerencsére olyan negatívan a szocialista városrendezés, ahogyan ez más cseh városokban történt. Ennek ellenére a város szélén felépített panel-rengeteg nem illett bele az addigi városképbe. [[1966]] és [[1980]] között épül meg a várost elkerülő második közúti körgyűrű két híddal. [[1962]]-ben a városközpont városi műemlékvédelem alá került.
=== Mondák ===
| |||