„A sas” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Youtube link egységesítése AWB
a apró jav.
37. sor:
Marcust hadi érdemei ellenére leszerelik, mivel súlyos sérüléseket szenved egy délnyugati erőd védelménél. Ezután nagybátyja, Aquila falujában lábadozik, ahol egy [[gladiátor]]küzdelemben alulmaradt ifjú [[britonok|briton]] rabszolga az életet köszönheti neki. A népét leigázó rómaiakat gyűlölő Esca hálából és becsületből hűséget fogad Marcusnak. Mikor Marcus hírt szerez a kilencedik légió sasának lehetséges hollétéről, Escával nekivág a zord északnak, hogy visszaszerezve a Birodalom számára oly becses szimbolikus tárgyat és helyreállítsa apja becsületét.
 
Hadrianus falánál véget ér a civilizáció, azon túl az ismeretlen és a halál várja a rómaiakat. Mikor átmennek a kapun, az őr úgy búcsúzik tőlük, hogy „találkozunk a túlvilágon”. Kaledónia vadregényes hegyei és ellenséges népei között Marcus kénytelen a vidéken járatosabb Esca nyelvtudására és bizalmára hagyatkozni, s mivel itt már nem érvényes Róma fennhatósága, névleg ő lesz Esca „rabszolgája”. A hegyek között fellelik az egykori légió egy túlélőjét, aki elmondja, nincs szó rá, min mentek keresztül, hogyan hullottak el a folyamatos és embertelen támadások alatt. Az ötezerből alig két tucatnyian maradtak meg, főként a dezezertőrökdezertőrök. Azóta itt élnek, sokaknak már családjuk is van.
 
Marcus és Esca tovább mennek észak felé, míg a teljes testüket festékkel borító vérszomjas „Fóka” törzsnél fellelik a római sast. A törzs Escát barátian fogadja, de ő esküjéhez híven hű marad Marcushoz. A Róma hatalmát jelképező sast egy a törzs által átmulatott éjszaka után sikerül megszerezniük, de a törzsfőnök észreveszi őket, meg kell ölniük. A törzs bosszút fogad ellenük, üldözni kezdik őket. Noha két lóval menekülnek, az egyik lábát töri, a másik nem bírja kettejük terhét. Gyalog menekülnek, de a nyomukban vannak. Marcus sérülése miatt egyre kimerültebb, Esca elmegy, Marcus azt hiszi végleg, de csak riadóztatja az elveszett légió koros túlélőit, akikben húsz év után feltámad a katonai tisztesség és a hűség Róma iránt. A túlerővel harcolva szinte mind elesnek, de végül győznek.
 
Marcus visszaviszi a sast, ezzel nem csak helyreállítja apja és családja becsületét, hanem a császár elismerését is kivívja, ő lehet az újra felállítandó 9. légió parancsnoka. Mikor az egyik patriciuspatrícius megjegyzést tesz Escára, hogy ő csak egy rabszolga, Marcus visszaválaszolja, több benne a becsület, mint a legtöbb emberben, majd mindketten elmennek.
{{cselekmény vége}}
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/A_sas