Wikipédia

„Medveállatkák” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
szerk.
bőv.
28. sor:
== Megjelenésük, felépítésük ==
 
Méretük 0,2-től 1,5 mm-ig terjed; többségük fél milliméternél rövidebb. Hengeres, zömök testük fejből és 4 törzsszelvényből áll. A szelvényekhez 1-1 pár csonkláb tartozik, ezek végén 4-8 karom ül. A testüket borító kutikula [[kitin]]t, [[mukopoliszacharid]]okat, [[fehérje|fehérjéket]] és [[lipid]]eket tartalmaz. Lehet sima felületű vagy mintázott, víz hatására könnyen megduzzad. Időről

Szájnyílásukban időrekét levedlikminiatűr régi kutikulájukat, ilyenkor a szájukban találhatóállkapcsi [[styletmészszurony]]eket ''(állkapcsi mészszuronystylet)'' ésfoglal ahelyet. lábaikA végénszuronyok ülővalószínűleg karmokataz iselső elveszítikszelvények karmaiból fejlődtek ki. AVedlés ''stylet''eketután a nyálmirigy pótolja őket, a karmokat karommirigyekpedig pótoljáka minden vedlés utánkarommirigyek. Izomzatuk egysejtű izomszálakból, idegrendszerük egy hátoldali agydúcból és az ehhez csatlakozó hasdúcláncból áll. Az első három pár lábukat járásra, az utolsó párt kapaszkodásra használják. Keringésük és légző szervrendszerük nincs. ''pseudocoel''gyomruk testüregüketés színtelenbelük folyadékviszont töltivan ki.— Aa salakanyagpkatsalakanyagokat [[Malpighi-edény]]ekkel választják ki. ''Pseudocoel'' testüregüket színtelen folyadék tölti ki.
 
== Életmódjuk, élőhelyük ==
 
Leggyakoribb életterük a [[zuzmó]]k és [[mohák]] életközösségei, de a világ bármely pontján fellelhetők, így homokdűnékben, mocsarakban, gleccserekben, kőfalakon, háztetőkön, óceáni üledékekben, hőforrásokban, radioaktív hőforrásokban, forró kénforrásokban, jég alatt, tengerparton, tengerben, édesvízben, ahol akár elérhetik a {{szám|25000}} állat/liter sűrűséget is.
 
Időről időre levedlik régi kutikulájukat, ilyenkor a szájukban található mészszuronyokat és a lábaik végén ülő karmokat is elveszítik.
 
Többnyire növényi nedveket szívogatnak, de előfordulnak köztük baktériumokat zsákmányolók, [[Élősködő|paraziták]] és egyéb ragadozók is. A ''Milnesium tardigradum'' például ragadozó. Vannak, amelyek korhadékevők, vagy olyanok, amelyek más medveállatkákkal táplálkoznak. Minden szerves anyag táplálék a számukra.
 
A szájnyílásból kilökhető ''stylet''ekkelmészszuronyokkal szúrják föl a sejteket, ezek nedveit izmos garatjukkal szívják ki.<ref>http://soilbugs.massey.ac.nz/tardigrada.php</ref> A szuronyok valószínűleg az első szelvények karmaiból fejlődtek ki az evolúció során.
 
=== Szaporodásuk ===
 
A fajok többsége váltivarú, megtermékenyítésük belső, fejlődésük közvetlen (lárvaalak nincs). Sokuknál még nem találtak hím egyedet, ezek a fajok [[szűznemzés]]sel (önmegtermékenyítés) szaporodnak. 1-30 petét rakhatnak, amelyek 0,05 mm átmérőjűek. Sok faj a saját levedlett kültakarójába rakja a petéit, de vannak olyanok, amelyek egyenként rakják le különböző növényekre. A mohákon élő fajok petéi fogazottak, ez megakadályozza, hogy az esővíz lesodorja őket.
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Medveállatkák”