Főmenü megnyitása

Módosítások

tagolás stb.
[[Fájl:Super glue.jpg|bélyegkép|250px|jobb]]
A '''pillanatragasztó''' (vagy ''cián-akrilát, cianoakrilát'') egy erős, gyorsan kötő [[ragasztó]], mely akémiai szilárdúton, felületekena nedvesség hatására [[polimer]]izálódik; a polimerizáció következtében szoros köteléketizálódva alakít ki azkötést alkalmazotta tárgyakragasztandó felületek között. A Kodak Research Labs két munkása, Dr. Harry Coover és Fred Joyner fedezte fel véletlenül az egyik kísérletezésük alatt, miközben célzókészülékekre alkalmas plasztikát próbáltak készíteni.
 
== Története ==
A pillanatragasztó egy akrilgyanta, melyben a polimerizációt a vízben levő [[hidroxidion]]ok idézik elő. Az úgynevezett [[anion]]os polimerizációs folyamaton megy keresztül, melyben a cianoakrilátos monomerek a víz hatására összekötődnek. A kötődő láncok addig kötődnek tovább, ameddig a polimerszálak csak bírják, így tartós műanyaghálót alkotnak. Ezek a polimerek több millió polimerszállal kötik össze az összeragasztandó felületeket, így különlegesen erős köteléket hoznak létre.
A [[második világháború]] alatt, 1942-ben, miközben célzókészülékek készítésére alkalmas műanyagot próbáltak előállítani, a Dr. Harry Coover által vezetett kutatócsoport fedezte fel véletlenül a vegyületet. Dr. Harry Coover – már a ''Kodak Research Labs'' kutatójaként – 1951-ben kollégájával, Fred Joynerrel „újra felfedezte” a ragasztóanyagot, melyet 1958-ban hoztak először forgalomba.
 
== Működése ==
A pillanatragasztót a mindennapokban törött tárgyak javítására szokták használni. Ezen kívül használják a törvényszéki orvostanban is, ahol az ujjlenyomatok felfedezésére használják, továbbá sebeket is össze lehet ragasztani vele.
AKémiailag a pillanatragasztó egy akrilgyanta, melyben a polimerizációt a vízben levő [[hidroxidion]]ok idézik elő. Az úgynevezett [[anion]]os polimerizációs folyamaton megy keresztül, melyben a cianoakrilátoscianoakrilát monomerek a víz hatására összekötődnekegymáshoz kötődnek. A kötődő láncok addig kötődnek tovább, ameddig a polimerszálak csak bírják, így tartós műanyaghálót alkotnak., Ezekmelyek a polimerek több millió polimerszállalpolimerszálakkal kötik össze az összeragasztandó felületeket, így különlegesen erős köteléketkötést hoznakhozva létre.
 
== Használata ==
A ragasztó kötésekor a polimerizációs folyamat olyan gyorsan megy végbe, hogy a bőrön található nedvesség miatt pillanatok alatt ráragad a bőrre. Ezért óvatosan kell kezelni, például ha a szembe kerül, akkor összeragaszthatja a szempillákat. Az akrilmonomerből távozó pára ingerli az orrot, a torkot és a tüdőt.
A pillanatragasztót a mindennapokban törött tárgyak javítására szokták használni. Ezenalkalmazzák, kívülde használják a törvényszéki orvostanban is, ahol az ujjlenyomatok felfedezésére használjákrögzítésére, továbbá sebeket is össze lehet ragasztani vele. A ragasztó kötéséhez szükséges víz a felületek vagy a környező levegő nedvességtartalmából származhat.
 
A ragasztó kötésekor a polimerizációs folyamat olyan gyorsan megy végbe, hogy a bőrön található nedvesség miatt pillanatok alatt ráragadráragadhat a [[Bőr (anatómia)|bőrre]]. Ezért óvatosan kell kezelni, például ha a szembe kerül, akkor összeragaszthatja a szempillákat. Az akrilmonomerből távozó pára ingerli az orrot, a torkot és a tüdőt. A folyékony ragasztó [[pamut]]tal, [[gyapjú]]val, [[Bőr (anyag)|bőrrel]] érintkezve hőt fejleszt, pl. a farmernadrágra csöppenő pillanatragasztó fájdalmas égési sérülést okozhat.
 
== Források ==
27 550

szerkesztés