„Lugdunum Sequanorum” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
BinBot (vitalap | szerkesztései)
11. sor:
=== Alapítás ===
 
Lugdunum, amint azt az ásatások kimutatták, már jóval „hivatalos” alapítása előtt is lakott település volt. AAz [[i. e. 6. század]]ban egy gall tábor létesült a Saône nyugati partján. A monda szerint Momoros és Atepomaros király alapította a települést, amely a Földközi-tenger medencéjével tartotta a kapcsolatot, kereskedett.
 
[[i. e. 43]]-ban, a [[Caius Iulius Caesar|Iulius Caesar]] halálát követően a gallok több támadást indítottak a római telepek ellen. Az [[allobroxok]] egyik ilyen támadása [[Vienne (település)|Vienne]] ellen irányult, amely következtében a város lakossága menekülni kényszerült. A [[Senatus|Szenátus]] utasítására, a menekültek számára [[Lucius Munatius Plancus]] (Gallia helytartója) várost alapított a Rodanus ([[Rhône]]) és az Arar ([[Saône]]) összefolyásánál lévő dombra, a Forum Vetusra (mai neve: [[Fourvière]]), amely valószínűleg egy korábbi római tábor lehetett. A város alapításakor pár ezer lakossal rendelkezett.
22. sor:
A két fontos folyó, illetve a [[Bretagne]], [[Aquitania]], dél-Gallia és [[Olaszország történelme|Itália]] felől érkező utak találkozásánál fekvő település hamar a [[Római Birodalom]] minden részével kapcsolatokat épített ki. Négy akvaduk épült a város ellátására, a legnagyobb, az Aqueduc du Gier, 75 kilométer hosszúságú volt. De egyéb jelentős épületek is szép számban akadtak Lugdunumban: színház, [[amfiteátrum]], szentélyek, fürdők díszítették a várost.
 
AAz [[i. e. 10]]-ben Lugdunumban született [[Claudius római császár|Claudius]] császár [[48]]-ban kelt rendeletére a gallok is lehetőséget kaptak a [[Senatus|Szenátusba]] való bekerüléshez. Mindezt egy bronztáblára vésetve közölte az uralkodó a három gall tartomány szentélyében. A tábla darabjait Lyonban őrzik. Szintén a császár uralkodása alatt épültek meg a Rhône folyó hídjai, amelyek egy északkeletre tartó út részei lettek.
 
[[64]]-ben Lugdunum patríciusai 4 millió [[sestertius]]t küldtek a leégett [[Róma]] újjáépítésére, cserébe [[65]]-ben, amikor Lugdunum égett le, [[Nero római császár|Nero]] is hasonló összeggel segítette ki a várost.