''„Az '''úszóhólyag''' fő feladata a [[halak|hal]] fajsúlyának a víznyomással szembeni kiegyenlítése annak érdekében, hogy tetszőleges vízmélységben tartósan lebegni tudjon”'' (Dr. Széki Pál).
A gerinces állatok legalacsonyabb rendű osztályában található körszájú [[nyálkahalak]]nak ''(Myxiniformes)'', [[ingolák]]nak ''(Cephalaspidomorphi)'', [[porcos halak]]nak ''(Chondrichthyes)'' és még sok mélytengeri halfajnak ''(Stylephoriformes)'' egyáltalán nincs úszóhólyagjuk. A [[csontos halak]]nál viszont ez általánosnak tekinthető, azonban van kivétel: a [[botos kölönte]] ''(Cottus gobio)'' testében egyáltalán nincs úszóhólyag és ezért a vízben tartósan lebegni sem tud.
Az úszóhólyaggal rendelkező halaknál már az ikrából éppen kikelt szikzacskós hallárvának jól megfigyelhető úszóhólyagja van, mely gázzal telítődve a legtöbb esetben egy egész életen át elkíséri az adott halfajt. Azonban itt is akad kivétel: a [[darázsgéb]] ''(Brachigobius nunus)'' lárváinak ugyan van úszóhólyagja, de amint áttérnek a felnőtt példányok életmódjához, ez a szervük visszafejlődik. Ilyen kivétel még a [[kövi csík]]nak ''(Nemachilus barbatulus)'' csökevényes úszóhólyagja is. Az úszóhólyag alakja még a közeli rokon fajoknál például a pontyfélékre jellemző kétrészes úszóhólyag esetében is eltérő, míg a ragadozó életmódot folytató halakra inkább az egyrészes és zsákszerű úszóhólyag jellemző. A csontos halak testüregében ez a szerv a [[gerincoszlop]] alatt, középsíkban a zsigeri szervek fölött helyezkedik el, az úszóhólyag két oldalán található a hal páros ivarszerve.
