„Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Hegyvidék Galéria” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Egyértelműsítés miatti linkjavítás AWB |
a link egyért. |
||
15. sor:
== Gyűjteménye==
A helytörténeti gyűjtemény állományában olyan érdekes, értékes tárgyak, dokumentumok találhatóak, mint például az [[Óra-villa]] óraszerkezete, a gróf [[Semsey-család]] levéltári iratainak egy része, vagy [[Barabás Miklós (festő)|Barabás Miklós]] végrendelete. Több száz darabos kerületi témájú képeslapgyűjteményünk is a kutatók rendelkezésére áll. Az elmúlt évek során számos országos és fővárosi tudományos intézmény, múzeum fordult a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményhez együttműködésért, segítségért, többek között a [[Budapesti Történeti Múzeum]], a [[Magyar Országos Levéltár]], a [[Magyar Építészeti Múzeum]]. Szakmai munkánk elismerésének tekintjük azt is, hogy évről évre több muzeológia szakos egyetemi hallgató tölti nálunk a szakmai gyakorlatát.
[[2008]]-tól kezdve a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény részt vesz a [[Múzeumok Majálisa]] és a [[Múzeumok Éjszakája]] rendezvényeken is.
Szilárdan hiszünk abban, hogy egy jól kialakított, és a nagyközönség elé színvonalas kiállításokkal lépő helytörténeti gyűjtemény képes a kerületben élők [[lokálpatriotizmus]]át erősíteni, a Hegyvidékhez való kötődést szorosabbra fűzni. A történészek, muzeológusok munkája mellett a lakosság, a hegyvidéki polgárok támogatására is szükség van, hiszen az ő visszaemlékezéseik, használati tárgyaik azok, amelyekből kerületünk történelme valójában felépül és bemutathatóvá válik.
31. sor:
A Hegyvidék betelepülésével együtt folyamatosan épült ki a szükséges infrastuktúra is. A Sváb-hegy és környékének az egyik legnagyobb előrelépést, és a fővárosi életbe való bekapcsolódásnak a lehetőségét nyújtotta az [[1874]]-ben meginduló [[fogaskerekű vasút]]. A „fogas” kezdetben a Városmajorból a Svábhegyig járt, és csak később, 1890-ben hosszabbították meg a pályáját a Széchenyi-hegyig. A svájci származású [[Cathry Szaléz Ferenc]] által tervezett, és létesített fogaskerekű pályát nem csak személy-, de teherszállításra is használták a kezdeti időkben.
A Fogaskerekűnek köszönhetően olyanok is megismerhették a Hegyvidék természeti szépségeit, akik egyébként nem engedhették volna meg maguknak a drága bérkocsit. Az egyre növekvő érdeklődés, a befektetők fantáziáját is megindította. Felismerték a Hegyvidék kedvező adottságait, és szállodákat, sportpályákat, gyógyintézeteket létesítettek. A céljuk az volt, hogy egy [[alpes]]i típusú hegyvidéki üdülőtelepet alakítsanak ki. A [[20. század]] első felében a világ számos részéről érkeztek vendégek kikapcsolódni a Svábhegyi Nagyszállóba, vagy gyógyulni a [[Svábhegyi Szanatórium]]ba. A kikapcsolódásukhoz rendelkezésükre állt tenisz- és [[atlétika]]i pálya, síelési lehetőség, lovarda, és – egy angliai szaklap szerint – Európa második legszebb golfpályája is.
Ebből a pezsgő sportéletből szinte csak a sízés és a turizmus maradt meg a [[második világháború]]t követően. Azonban a szellemi élet továbbra sem lanyhult. Jókai a leghíresebb azon írók közül, akik a Hegyvidéket választották otthonul, de rajta kívül még számos művész talált itt otthonra. A Városmajor utcát nevezhetnénk a „művészek utcájának” is, hiszen szinte minden második házon találhatunk emléktáblát, hogy milyen híresség élt az épületben. Itt lakott többek között [[Glatz Oszkár]] és [[Barabás Miklós (festő)|Barabás Miklós]] is, akinek [[klasszicista]] villáját 2001-ben felújították, és ma kulturális központként működik, ahol [[képzőművészet]]i kiállításokat, filmvetítéseket látogathatnak a kerületi lakosok.
==Művészetek, hagyományok ==
| |||