„I. Alekszandr tveri fejedelem” változatai közötti eltérés

Alekszandr 1301-ben született [[I. Mihail tveri fejedelem|Mihail Jaroszlavics tveri]] fejedelem és Anna Kasinszkaja második fiaként. Mindkét szülőjét később szentté avatták. 1318-ban apját a kán nővérének megmérgezése vádjával [[Üzbég kán]] elé rendelték. Elutazása előtt a herceg végrendeletében szétosztotta birtokait Alekszandr és bátyja, [[Dmitrij tveri fejedelem|Dmitrij]] között. Apjuk kivégzése után Dmitrij lett Tver fejedelme. Alekszandr mindenben támogatta bátyját és vele együtt küzdött [[Jurij moszkvai fejedelem|Jurij Danyilovics]] moszkvai fejedelem ellen, aki apjuk fő vádlója volt. 1325-ben Alekszandr elkísérte bátyját a tatár kán udvarába, ahol Dmitrij éppen apja kivégzésének évfordulóján találkozott Jurij herceggel és feldühödve leszúrta a kardjával. Üzbég kán a szokásjog alapján halálra ítélte Dmitrijt, de a család nem vesztette el bizalmát, mert a vlagyimiri nagyfejedelemséget Alekszandrnak adta tovább, aki legidősebb élő fiúként Tver trónját is megörökölte.

==A tveri felkelés==

1327 nyarának végén nagy kísérettel Tverbe érkezett a tatár követ Csolhán, Üzbég unokatestvére. Alekszandr kiköltözött a hercegi palotából és ott szállásolták el a követet, akinek a kísérete hamarosan féktelenül kezdett el viselkedni a helybeliekkel, állandóan napirenden voltak a verekedések, rablások, erőszakoskodások. Elterjedt a rémhír (önmagában elképesztő, de a közhangulatot jól jellemzi), hogy Csolhan azért jött, hogy megölje a herceget, maga üljön a helyére és megtérítse az oroszokat az iszlámra. A krónika szerint a tveriek Alekszandr elé járultak és felajánlották, hogy elbánnak a tatárokkal, de a fejedelem arra intette őket, hogy legyenek türelmesek.