Főmenü megnyitása

Módosítások

3 547 bájt hozzáadva ,  4 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
 
==Története==
'''Szőny''', Ószőny,ma [[Komárom városrésze. A település egyike a megye legrégibb telepeinek. Már a történelem előtti korban, a kő- és bronzkorszakban is lakott hely volt, amit az e korokból származó leleteinek sokasága is bizonyít. A római korban itt feküdt a rómaiak híres [[Brigetio]] városa. 375-ben itt halt meg és itt is temették el [[Valentinianus]] római császárt. Határa az itt folyt ásatások és leletek révén, európai hírre tett szert. Alig van itt és a környéken ház, kert, vagy szántóföld, ahol római emlékekre és leletekre ne bukkannának.
{{csonk-szakasz}}
 
űnevét 1211-ben említette először oklevél ''Sun'' néven.
 
Később 1249-ben Sceun néven említették mint az esztergomi érsek faluját, melyet ekkor [[IV. Béla]] királlyal más faluért elcserélt. 1269-ben ''terra Sceun'', 1397-ben possessio Zyun és 1422-ben villa Zwn alakban, komáromi várbirtokként volt említve. 1460-ban már [[oppidum]] ''Zwny'', tehát város volt, melynek vámja és ennek jövedelme a komáromi várat illette.
 
1592-ben a török pusztította el. 1627 szeptember 12-én itt II. Ferdinánd és a török szultán itt kötötték meg az úgynevezett [[Szőnyi béke|szőnyi békét]].
 
A község csak a [[17. század]] első felében települt újra és ekkor a gróf [[Zichy család|Zichyek]] lettek az urai. 1875-ben egyik fele Vásonkeőy Imréé lett, a másik felét pedig már 1847-ben a klosterneuburgi kanonokrend vette meg. 1894-ben a Vásonkeőy része báró Solymosy Lászlóé lett, a kinek a leánya, gróf Gyürky Viktorné még a [[20. század]] elején is birtokosa volt. Rajta kívül még a klosterneuburgi kanonokrendnek, Világhy Gyulának, Mocsáry Antalné örököseinek, a katonai kincstárnak és dr. Lővinger Vilmosnak volt itt nagyobb birtokuk.
 
Az itt álló kastélyt még a gróf Zichyek építtették. Az 1800-as évek elején serfőző háza és szeszgyára is volt, az 1900-as évek elején pedig az akkori Füzitő-pusztán a kisbér-füzitői részvénytársaság keményítő- és enyvgyára és a »Vacuum« részvénytársaság olaj- és petroleumfinomító gyára működött, valamint Ószőnyben üzemelt a Lővinger-féle szeszgyár is.
 
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt a község határában több nagyobb ütközet is volt. Komárom ostromakor az ágyúk tűzvonalába esett és az ekkor ide hullott ágyúgolyók közül a 20. század elején több darab látható volt a katolikus templom falában. A komáromi vár itteni elősáncai közül az egyik 1850, a másik pedig 1870 körül épült. Római katolikus temploma 1777-ben, a református 1787-ben épült.
 
A község határában látható úgynevezett ''Töröklesi domb''-ot a hagyomány szerint a törökök hordták össze.
 
Az 1900-as évek elején Szőnyhöz tartozott még: Kisszőny, Bartuschektanya, Bélapuszta, Füzítő, Göbölkút, Hathalom, Kis- és Nagyherkály, Kiss, Körmendy, Pernyés, Soós, Steiner, Thaly és Újszállás puszták, Csillagvár erőd, a füzitői gyártelep, győri tanya, Herkályi vadászlak, Igmándi vár, Kiss és Kosztolányi tanyák, lőporraktárak, Nagy, Neubrand és Palla tanyák, Plebánia telek, Várföld cselédlak, Végh tanya és Veszely téglatelep.
===Bélapuszta===
Bélapuszta hajdan a szolgagyőri vár tartozéka volt, melyet [[II. Endre]] 1231-ben kelt oklevelében Billa néven említett és a pannonhalmi apátságnak adományozott. 1232-ben, Gergely pápa megerősítő oklevelében már faluként volt említve.
 
==Nevezetes szőnyiek==
===Szőnyben születtek===
*[[Liptay-kúria]]
 
==Források==
* [[Borovszky Samu]]: Komárom vármegye
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
*{{hiv-web |url=http://mult-kor.hu/romai-kori-torvenytablat-tartak-fel-a-regeszek-szonyben-20150504 |cím=Római kori törvénytáblát tártak fel a régészek Szőnyben |szerző=MTI |szerzőhiv=Magyar Távirati Iroda |dátum=2015-05-04 |formátum=HTML |kiadó=[[Múlt-kor]] }}
 
 
{{Csonk-Komárom-Esztergom|2015 májusából}}
 
[[Kategória:Magyarország megszűnt települései]]