„Dukkha” változatai közötti eltérés

A '''Dukkhadukkha''' ([[Páli nyelv|páli]]: दुक्ख; [[Szanszkrit nyelv|szanszkrit]]: दुःख ''duḥkha''; a nyelvtani hagyományok szerint a ''dusdusz-kha'' "nem könnyű" kifejezésből ered, de Monier-Williams angol tudós szerint vélhetően a "dusdusz-sthasztha" [[prakritPrákrit nyelvek|prákritizált]]izált alakja lehet, melynekamelynek jelentése "kiegyensúlyozatlan, elhalkiíttatlan"<ref>http://www.sanskrit-lexicon.uni-koeln.de/scans/MWScan/MWScanpdf/mw0483-dut.pdf www.sanskrit-lexicon.uni-koeln.de Monier-Williams (1899, 1964), ''A Sanskrit-English Dictionary'' (London: Oxford University Press), p483. 483o.</ref>) egy [[Páli nyelv|páli]] fogalom, amelyhez számos magyar fogalom párosítható. Általában "szenvedésnek, elégedetlenségnek, nem kielégítő jellegnek" fordítják.<ref>[http://a-buddha-ujja.wikidot.com/buddhadasa-termeszetes-gyogymod-2 Buddha Ujja: II - Használd a Dhammát, Gyakorold a Dhammát]</ref><ref>[http://szanga.hu/mnuselfdevelop/index.php?id=12 www.szangha.hu A létezés 3 jellemzője: DUKKHA]</ref> A buddhizmusban [[a létezés három jellemzője]] közül a dukkha a második (a másik kettő az [[anatta]] és az [[Állandótlanság|aniccsa]]), ezen kívül a [[négy nemes igazság]] első pontja.

A klasszikus [[szanszkrit nyelvbennyelv]]ben a ''duḥkhátdukhát'' gyakran egy nagy, csikorgó fazekas kerékhez hasonlították. A ''dukkhadukha'' ellentéte a ''[[szukha]]'', amely egy szépen és csendben forgó kereket jelentett. Egyéb kultúrákban, melyekreamelyekre hatást gyakorolt a buddhizmus, hasonló képekkel jellemezték a ''dukkha'' fogalmát. [[Kína|Kínában]] például egy kissé törött kerekű taligával ábrázolták, melyamely mindig zakkanzökken egyet, amikor a törött részhez ér forgás közben.

Igazából, tényleg csak körülírni lehet, és jelentését tapasztalásokon és figyelmen keresztül lehet megérteni. A dukkha a jelenségek (kellemes és kellemetlen egyaránt) megtapasztalását jelenti. Ez sokszor valóban szó szerint szenvedésszenvedést jelent, mint pl. a betegség vagy a lelki fajdalom, viszont lehet azjelenthet kitörő nevetésnevetést vagy egy tomboló szerelemszerelmet is. Ezeket mi ítéljük meg jónak vagy rossznak. A test ítéli meg különböző impulzusként a váratlan katarzisokat és az ijedelmeket is egyaránt. Másként éljük ugyan meg őket, más emlékeket raktározunk el belőlük, de ezek mind ugyanúgy mulandóak. Valójában a pozitív dolgok önmagukban hordozzák a rosszat is. Ürességet okoz az öröm elmúlása, és az étel izének megismételhetetlensége folyton újabb vágyat szül aza további tapasztalásra. A dukkha ezt mindmindet jelenti.<ref>[http://oshagyomany.vidya.hu/OH06/OH0601.html www.oshagyomany.vidya.hu A Felébredés Doktrínája Julius Evola - V. A tűz és az örvénylő tudat]</ref>

== HivatkozásokJegyzetek ==