„Mozaik” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pompeii |
a →Az első mozaikok: Belső hivatkozás egyértelműsítés miatti javítása (Alexandria) AWB |
||
24. sor:
A makedón fővárosban, [[Pella|Pellában]] is találtak mozaikokat. Az 1953-ban elkezdődött ásatások során geometrikus mintázatú padlómozaikok kerültek elő, kavicsból kirakva, az igazi szenzációt azonban a különböző jeleneteket (oroszlánon lovagló [[Dionüszosz]], szarvasvadászat, oroszlánvadászat) ábrázoló mozaikok jelentették. Ezeket a mozaikokat sokszínű – pontosabban a klasszikus négyszín-festészet koloritját mutató – kavicsokból állították össze, de voltak részek (például a hajfürtök), amihez előre elkészített terrakottát használtak, a kontúrokat pedig [[ólom]]sávokkal rajzolták meg. A kavicsszemek sokkal kisebb méretűek voltak a korábbiaknál, így a közöttük lévő rések is vékonyabbak lettek. A mozaikok készítői nem törekedtek nagyobb térmélység kialakítására, csupán semleges háttérből előtűnő, [[Dombormű|reliefszerű]] alakokat akartak ábrázolni, ugyanakkor azonban érezhető a törekvés a „valóságos” képekké formálásra.{{refhely|Castiglione 1980|190. oldal}}
Az új elképzeléseknek, tudniillik a festői hatások elérésének, már nem felelt meg a kavicsmozaik. A mozaiktechnika fejlődésében a következő – jelentős – lépésre az i. e. 3. században került sor. A mozaikok készítéséhez különböző színű kövekből, többé-kevésbé szabályos, apró hasábokat munkáltak ki. Az ilyen mozaiknak a neve „opus tessalatum” (kockás mű). A tesszera görög szó, a kis négyzetes hasábok neve. Amikor a hasábok nem négyzetesek, hanem négyszögletesek, a mozaik neve „opus sectile”. [[Alexandria (Egyiptom)|Alexandriából]] kerültek elő tesszera-mozaik töredékek. Az új mozaikok készítői közül néhányan kiváló művészekké váltak, akik nem ritkán szignatúrájukkal látták el a műveiket, így némelyiküket név szerint is ismerjük. [[Szószosz]] alkotásai közül ismert például az ''Edényből ivó galambok''at ábrázoló kép. Legnagyobb „találmánya” azonban a ''Felsöpöretlen szoba'' című padlómozaik, amely a lakoma után a padlón szétdobált szemetet, ételmaradványokat ábrázolja.{{refhely|Asarotos Oikos}} Alkotásait számos követő másolta és terjesztette. Egy másik mester, Héphaisztión alkotását, csak töredékesen találták meg [[Pergamon]]ban, alkotóját ebben az esetben is a szignatúráról ismerték fel. Színes, főleg ornamentális padlómozaikokat találtak [[Délosz]]on, amelyek dekoratív mintázatukkal szőnyegszerű hatást mutatnak (i. e. 2. század második fele).{{refhely|Castiglione 1980|195. oldal}}
== Római kori mozaikok ==
| |||