Wikipédia

„Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 798 szerkesztés
képrendezés
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 798 szerkesztés
nemzeti
1. sor:
{{épület infobox
| név = A Magyar OrszágosNemzeti Levéltár Bécsi kapu téren lévő épülete
| távolság a központtól = 0
| pozíciós térkép = Budapest I. kerülete
11. sor:
}}
 
A '''Magyar OrszágosNemzeti Levéltár''' közgyűjteményi intézet, mely nemzeti kincseknek számító iratokat őrizőrző közgyűjteményi intézet. Épületei [[Budapest]]en, az [[Budapest I. kerülete|I. kerületi]] [[Bécsi kapu tér (Budapest)|Bécsi kapu téren]], a [[Hess András tér]]en és az [[Óbuda (városrész)|óbudai]] Lángliliom utcában találhatóak. Az intézmény összesen 73 kilométernyi iratanyagot, több mint 63,5 millió [[mikrofilm]]felvételt és számtalan pecsétet, térképet, fotót, tervet, oklevelet őriz. A levéltár tevékenységét, feladatát és illetékességi körét az 1995. évi LXVI. törvény (Levéltári törvény) határozza meg.
 
== Története ==
=== A kezdetektől az 1870-es évekig ===
 
A MagyarAz Országos Levéltár történetét egészen a középkorig vezethetjük vissza. A királyi archívum már az Árpád-házi királyok idejében, a 12. század végétől folyamatosan kialakulóban volt, ám ennek iratanyaga a 16. századi török megszállás és az ország három részre szakadása (a [[Habsburg Birodalom|Habsburg]] uralom alatt lévő ún. Királyi Magyarországra, az [[Erdélyi Fejedelemség]]re és a [[Török Hódoltság]]ra) idején szétszóródott illetve megsemmisült. A [[bécs]]i székhelyű Habsburg királyi udvar kormányszervei, akárcsak a Királyi Magyarországon működő főhivatalok, saját maguk őrizték az iratokat. Ezen példát követendő, a rendi országgyűlés is törekedett az ország szempontjából jelentős, a rendek jogait bizonyító dokumentumom biztonságos megőrzésére. Ezen törekvés megerősödött a török kiűzése utáni időkben (17. század vége), végül az 1723. évi 45. törvénycikk is megszületett, amely az ország köziratainak (publica regni acta) a káptalanoknál és más hiteles helyeken, valamint egyes magánosoknál található, s az ország ügyeit érdeklő iratok összegyűjtéséről az ország levéltárában (archivum regni) kötelezően történő elhelyezésről rendelkezett. Ekkortájt már kijelölték a leendő intézmény helyét az akkori magyar főváros – [[Pozsony]] – országházában. [[Pálffy Miklós (nádor)|Pálffy V. Miklós]] nádor egyidejű rendeletére válogatták ki a kir. kamaránál levő iratokat az országos levéltár részére és az egyes családoktól is sokat szedtek össze. Az új országos levéltár székhelye Pozsony lett. E levéltárban a nádor is gyakran megfordult, aki maga is nagy buzgalommal látott a gyűjtési feladathoz szintén nagy érdekkel kutatott hazánk történetének emlékei között. Pálffy V.Miklós vetette meg a mai országos levéltár alapját, ám a levéltár csak 1756-ban kezdhette meg működését. Ehhez szükség volt gr. [[Batthyány Lajos (nádor)|Batthyány Lajos]] kitartó szervező munkájára is, aki 1751–1765 között a nádor (a király utáni főméltóság) tisztségét töltötte be. Batthyány felhívásaira folytatták az iratok egybegyűjtését, az egyre gyarapodó iratmennyiség feldolgozásáról és elhelyezéséről azonban gondoskodni is kellett. A nádor két szobát bocsátott az eredetileg kijelölt épületben a levéltár rendelkezésére. Ezzel létrejött – a létesítést kimondó törvény meghozatala után 33 évvel, valamint a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv megalapítása után 7 évvel – az Ország Levéltára, avagy későbbi közkeletű nevén a „régi Országos Levéltár”. Ennek szervezetét 1765-ben véglegesítették, majd 1784/1785 folyamán az intézmény a felszabadult fővárosba, Budára költözött.
 
[[Fájl:Országos Levéltár.jpg|bélyegkép|Országos Levéltár az Anjou Bástya felől (Lovas út) felől]] A „régi Országos Levéltár” főként a rendi országgyűlést valamint a nádort szolgálta, hatásköre a királyi kormányhatóságok (Kancellária, Helytartótanács, Kamara) irataira nem terjedt ki. Feladatai köze tartozott az iratok átvétele, megőrzése és feldolgozása. A levéltárba rendszerint az Országgyűlés és a nádor iratai kerültek be, de néha magánszemélyek illetve családok is eljuttatták dokumentumaikat az intézménybe.
72. sor:
 
=== A két országos levéltár korszaka (1970-1992) ===
[[Fájl:003d Országos Levéltár.jpg|bélyegkép|bal|250px|A Magyar OrszágosNemzeti Levéltár épülete a [[Budai vár]]ban, a [[Bécsi kapu tér (Budapest)|Bécsi kapu tér]]en]]
Az 1960-as és az 1970-es évek fordulóján a magyar levéltárügy ismét átszervezésre került. A területi levéltárak a [[Fővárosi Tanács]] és a megyei tanácsok intézményei lettek, szaklevéltárakat alakítottak, és a [[Magyar Szocialista Munkáspárt]] is létrehozta saját archívumi hálózatát. A változás a Levéltárt sem kerülte el. Politikai okokból kifolyólag már másfél évtized óta törekedtek egy új, a szocialista korszak iratanyagát gondozó levéltári intézmény létesítésére, a [[Szovjetunió]] levéltárügyéhez való igazodás céljából. 1970. június 1-jén a Levéltár Népi demokratikus osztályából hozták létre az Új Magyar Központi Levéltárat, ezzel a terv valóra vált. Innentől fogva több mint húsz évig kettéosztva működött Magyarországon az egykoron egységes nemzeti intézmény.
 
145. sor:
 
== További információk ==
* [http://www.molmnl.gov.hu/ A Magyar OrszágosNemzeti Levéltár honlapja]
* [http://www.legifoto.com/magyar/galeria/magyar_orszagos_leveltar/ LégifelvételLégi felvétel és leírás az épületről]
 
{{Magyar Örökség díj 2006–2010}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Nemzeti_Levéltár_Országos_Levéltára”