Főmenü megnyitása

Módosítások

a
 
== A kezdetek ==
Szamuely Tibor 1890. december 27-én született [[Nyíregyháza|Nyíregyházán]], a [[zsidó]] származású Szamueli Lajos ([[bűdszentmihály]]i születésű) terménykereskedő és a nyíregyházi születésű Farkas Cecilia gyermekeként.<ref>A nyíregyházi izraelita hitközség születési anyakönyve, 1890-ik év, 71. folyószám.</ref> Öt fiútestvére volt: [[Szamuely László|László]], Zoltán, István, György és János.<ref> Simor András: Így élt Szamuely Tibor, Móra Könyvkiadó, Budapest, 1978 (19-20. oldalak) </ref> Tanulmányait [[Győr]]ött folytatta, majd [[1908]]-ban érettségi vizsgát tett. Politikai pályáját a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt]]ban kezdte. A Szabolcs Vármegye című lapban a munkásság helyzetét tárgyaló, harcos hangvételű cikkeket jelentetett meg. Újságírói tevékenységét a [[Népszava|Népszavában]] folytatta és az egyik ott megjelent cikke miatt pert indítottak ellene, amely az elítélésével zárult. Ezt követően előbb [[Nagyvárad]]on, majd [[Budapest]]en az Úttörő című antiklerikális hetilap munkatársa lett, segédszerkesztői pozícióban. 1913-ban ismét a Népszavánál tevékenykedett, ezúttal külföldi tudósítóként. [[1914]]-ben behívták katonai szolgálatra. [[1915]] májusában az orosz fronton hadifogságba esett.<ref name="Életrajza">{{cite web|url=http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/14481.htm|title=Magyar életrajzi lexikon: Szamuely Tibor|language=magyar|accessdate=2012-10-06}}</ref> A hadifoglyok között a [[militarizmus]] ellen agitált és egyben [[Szocializmus|szocialista]] [[propaganda|propagandát]] folytatott. [[1918]] januárjától [[Moszkva|Moszkvában]] tartózkodott, ahol többek között [[Kun Béla (népbiztos)|Kun Bélával]] megpróbálta rábírni a hadifoglyokat az [[1917-es októberi orosz forradalom|oroszországi forradalom]] védelmére. Emellett tagja volt a hadifoglyok ügyeit intéző Központi Bizottságnak is. Március 24-től ő lett a magyar hadifoglyok kommunista csoportjának politikai megbízottja. Április 14-től 18-ig - az ülés ideje alatt - részt vett a küldöttértekezleten. 1918. április 3-tól Kun Bélával közösen megjelentette a Szociális Forradalom című kommunista lapot.<ref name="Életrajza" /> Több magyar tisztet - akik a propaganda hatására sem voltak hajlandók belépni az orosz vörös gárdába - már oroszországi tartózkodása során kivégeztetett.<ref name="Voros garda kivegzesek">{{cite web|url=http://index.hu/belfold/2011/01/11/a_kommunizmus_megbukott_nincs_mitol_felni/|title=Gazda Albert: A kommunizmus megbukott, nincs mitől félni/Szamuely Tibor, 2011. január 11., kedd 19:20|language=magyar|accessdate=2012-10-29}}</ref> [[1919]]. [[január 3.|január 3-án]] tért vissza Magyarországra (Budapestre) és tagja lett a [[Kommunisták Magyarországi Pártja]] Központi Bizottságának, valamint bekerült a [[Vörös Ujság]] szerkesztői bizottságába. 1919. február 20. után illegalitásba vonult, s az illegalitásban működő Központi Bizottság tagjaként (is) tevékenykedett, illetve részt vett a párt védelmére alakított rendezőgárda szervezésében.<ref name="Életrajza" /> Rövidesen házasságot kötött [[Szilágyi Jolán]] grafikusművésszel.<ref name="Szilágyi Jolán">{{cite web|url=http://www.kieselbach.hu/muvesz/szilagyi-jolan-_szamuely-tiborne__6359|title=Szilágyi Jolán (Szamuely Tiborné) Székelyudvarhely, 1895 - Budapest, 1971|language=magyar|accessdate=2014-07-30}}</ref>
 
== A Tanácsköztársaság alatt ==
163 662

szerkesztés