„Szilágynagyfalu” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a apró jav.
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
| weboldal= www.nusfalau.ro
| történelmi régió= Partium
| fejlesztési régió = Északnyugat-romániai fejlesztési régió
| kép = Református templom Nagyfaluban.jpg
| képaláírás = Református temploma
11. sor:
| beosztott falvak= [[Bürgezd]]
| irányítószám = 457260
| község népesség = 3600
| község népesség éve = 2011
| község népesség forrás= {{RO népszámlálás 2011 végleges}}
| magyar lakosság= 2347
| szélességi fok= 47
| szélességi ívperc= 11
21. sor:
| hosszúsági ívperc= 42
| hosszúsági ívmásodperc= 23.52
 
}}
'''Szilágynagyfalu''' ([[Román nyelv|románul]] Nușfalău) község [[Románia|Romániában]], a [[Berettyó]] folyó felső folyásánál, [[Szilágy megye]] nyugati részén.
 
==Fekvése==
Szilágynagyfalu község [[Szilágysomlyó]]tól 8 km-re délnyugatra a Réz-hegység, a Szilágysomlyói Magura és a Szilágysági-dombvidék övezte Szilágynagyfalusi-medence közepén, 215 méter tengerszint feletti magasságban fekszik.
 
Északon [[Bürgezd]], keleten Szilágysomlyó, délen [[Szilágybagos]] és [[Szilágyborzás]], nyugaton [[Detrehem]] és [[Szilágyzovány]] határol. Közlekedési és földrajzi helyzete igen kedvező.
40 ⟶ 39 sor:
Később, [[1372]]-ben [[Gönyüi János]] királyi ajtónállómesteré, végül ennek leánya, Anna, [[Losonci Dénes]] felesége révén a Losonci [[Bánffy család]]hoz került. Így lesz több évszázadon át a Réz-, illetve a Meszes-hegység közét is magába foglaló óriási Bánffy-birtok uradalmi központja.
 
A középkor folyamán több alkalommal a megyeszékhely szerepét is betöltötte, Kraszna vármegye gyakran tartotta itt gyűléseit. Bir­tokosa voltak még a [[Széchy]], a Marton, a Nagyfalusi és a [[Komjátszeg]]i család. A Bánffyak nevéhez fűződik a pálos kolostor megalapítása [[1413]]-ban és a plébániatemplom megépítése. [[1470]] körül Nagyfalu országos sokadalmak tartására kapott jogot, ezt követően mezővárossá fejlődik, országos hírű állatvásárokkal.
 
Nagyvárad [[1660]]. évi eleste után a [[török hódoltság]] peremterületéhez tartozik. A folytonos háborús dúlások - [[kuruc]]-[[labanc]] összecsapások, [[tatár betörés]], rácdúlás, [[pestis]] -, valamint a császáriak súlyos adóterhei következtében a falu elnéptelenedik, telkeinek fele lakatlanná válik.
57 ⟶ 56 sor:
*[[Kurgán]]ok - a falutól délnyugatra fekvő szláv-avar temetkezési helyek.
 
*[[2006]]-ban [[Arany János]] szobrot avattak fel a templom mögötti parkban.<ref>[http://archivum.szabadsag.ro/lap.php?datum=20060315#eleje Szabadság], 2006. márc. 15.</ref>
 
<ref>[http://archivum.szabadsag.ro/lap.php?datum=20060315#eleje Szabadság], 2006. márc. 15.</ref>
==Érdekességek==
 
65 ⟶ 64 sor:
==Híres emberek==
 
* Itt született [[1952]]. [[Márciusmárcius 26.|március 26-án]] [[Szabó Árpád (földrajzi író)|Szabó Árpád]] földrajzi és honismereti szakíró.
* Itt tevékenykedett [[Major Miklós (szakíró)|Major Miklós]] földrajzi szakíró.
* Itt járt iskolába dr. Balázs Tibor (Ph.D) költő, műfordító, irodalomtörténész, a budapesti Littera Nova Kiadó igazgatója, a Magyar Írószövetség és a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja
 
==Források==