|
=== Henoch (Énok) könyve (Henoch 1.) ===
A '''[[Énok könyve|Henoch (Énok) könyve]]''' vagy '''Henoch apokalipszise''' néven ismert mű az i. e. 6. század körül keletkezhetett. Az irat bevezője szerint közvetlenül az [[Özönvíz (mítosz)|özönvíz]] után született, amit a keresztény hagyomány Kr. e. 2370-re tett. Júdás levele pontosan idéz a Énok könyvéből Énok prófétának tulajdonítva az idézett részt. (Júd. 1:14)
{{bővebben|Énok első könyve}}
==== A mű eltűnése és újrafelfedezése ====
A 4. századi egyházatyák szerint Henoch "túl misztikus" volt, ezért ekkor az [[Apokrif iratok|apokrif]] könyvek közé sorolták, viszont a korai egyházatyák használták, de a 4. század után a kereszténység az egységes zsidó kánont vette át, ami a javnei (i. u. 100) zsinaton lett végleges. Kivételnek tekinthető az Etióp egyház, ami leszakadt a nyugati kereszténységről és kánonjában is eltér.
A műnek ezután csak egy i. e. 2. századi (részleges) görög fordítása maradt fenn, a teljes szöveg egyetlen példányban sem maradt az utókorra. Sokáig csak az ókeresztény szerzők utalásaiból tudtak róla.
Az irat azonban az [[Etióp Biblia]] része lett, amely az 5. században állt össze. Európában csak a 18. században vált ismertté ez a teljes etióp változat. A 20. században azután előkerült egy arámi töredékfordítás is az i. e. 2. századi Palesztina területéről (a [[Holt-tengeri tekercsek|kumráni tekercsek]] között).
==== A mű felépítése ====
A hénoki ''korpusz'' öt részből áll:
*A ''Virrasztók könyve'' (1Hén 1-36) a bukott angyalokról szóló elbeszélést tartalmaz (1-16), egyfajta „tanulmány”, magyarázatot ad a világon lévő rossz eredetére. Az angyalok egyesülnek az emberekkel és feltárják nekik természetfeletti ismereteiket (bájitalok készítése, varázslatok, fémek ismerete, harcászat, asztrológia, írás, nők kozmetikája, gyermekek megölése az anyaméhben, írás stb.) Az egyesülés romlást eredményezett: a halandók és a halhatatlanok házasságából születtek az óriások, akik megtizedelték az állatokat és az embereket. Isten azonban közbeavatkozott, mert az emberek az éghez kiáltottak. A lázadó angyalok megkötözve a föld völgyeibe kerültek hetven nemzedékig. Fejedelmük, Azazel, aki vétkesnek találtatott a titkok elárulásában, a sivatagban a föld alá került. A Jubileumok könyve 4,21-22 különböző variánsokkal tud erről a tézisről.
*A ''Képes beszédek könyve'' (1Hén 31-71) három példázatot közöl. Az első az igazakról, az angyalokról és az asztronómiai titkokról szól (38-44. fejezet), a második egy kinyilatkoztatás az igazak és a bűnösök messiási ítéletéről (45-57. fejezet), a harmadik pedig egy tanítást tartalmaz a kiválasztottak örök boldogságáról (58-69. fejezet). Feltűnik az Emberfia és a Választott alakja. Az Emberfia cím egyezik a Dániel 7. messiás címével. Szimbolikus cím, amely egy személyre utal. A Szellemek Ura választotta ki, preegzisztens és eszkatologikus szerepet tölt be, mivel minden ítélet rá bízatott (1Hén. 69,27). Az utolsó két fejezet Hénokról szól, aki a mennybe jut, hogy szemlélje az Ősöreget. (Korok Urát)
*Az ''égi fények mozgásának könyve'' (1Hén 72-82) egy asztronómiai értekezés. Szerzője védelmébe veszi a Qumránban érvényes szoláris naptárt. Hénok asztronómiai tudománya égi eredetű (1Hén 75,3), valószínűleg egy Qumránhoz közeli környezetből származik.
*Az ''Álmok könyve'' (1Hén 83-90) a választott nép teremtéstől kezdődő történetének újraolvasása egy bestiárium segítségéve: a juhok, bárányok és kosok szimbolizálják Izraelt, ellenségeik pedig az elefántok, tevék, szamarak és ragadozó madarak (tisztátalan állatok). Az 1Hén 90,6-tól kezdődően a szerző kortárs eseményeket említ: Óniás főpap meggyilkolását, a Makkabeusok vállalkozását, a betcúri csatát. Meg van győződve arról, hogy az eszkatológikus ítélet a küszöbön áll.
*A ''Hetek apokalipszise'' (1Hén 91; 93) a világ történelmét tíz hétre osztja fel. Az ítélet az utolsó héten következik be, a bosszú az angyalokkal együtt lesz.
*A ''Hénok levele'' (1Hén 92; 94-105) szembeállítja a bűnösökkel azonosított gazdagokat a szegényekkel, az üldözött igazakkal.
*A ''Noé apokalipszise'' (1Hén 106-107). Egy olyan szerző fűzhette ezt a műhöz, aki erősíteni akarta a Messiás eljövetelére váró igazak hitét. Az igazak megdicsőülése a qumráni himnuszokra emlékeztet.
=== Az igazhitű Henoch könyve (Henoch 2.) ===
| 