„Énok (Járed fia)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
12akd (vitalap | szerkesztései)
26. sor:
=== Az igazhitű Henoch könyve (Henoch 2.) ===
{{bővebben|Énok második könyve}}
 
Henoch könyvének ezenkívül egy másik ősi változata is ismert, amely orosz fordításban maradt fenn, és a szentek életét tartalmazó 16. századi oroszországi műbe került be. (''Csetyji Minyeji'', magyar címe: „Az igazhitű Henoch könyve”.)
 
:''Henoch könyve az első emberiség pusztulását beszéli el, de a második emberiségnek szól.'' ([[Dimitrij Szergejevics Mereskovszkij|Mereskovszkij]])
 
====A mű tartalmának rövid leírása====
Hénok partiárkát életének utolsó évében az angyalok a mennybe viszik, egészen a hetedik égig, amelyet körbejár és leír. A hetedik mennyben megadatik neki, hogy meglássa Istent, aki feltárja neki a teremtés, a bűnbeesés és a jövő titkait. Ezt követően egy hónapra visszatér a földre, hogy kinyilatkoztassa fiainak, amit látott. Az erkölcsi buzdítások megszaporodnak. Hénok 336 könyvet bíz rájuk, amelyeket a mennyben írt az angyal tollbamondása után, majd véglegesen visszavitetik a mennybe. A virrasztók, akik nem vétkeztek, az ötödik égben foglalnak helyet, míg azok akik vétkeztek, megkötözötten a második égben várnak az ítéletre. Melkizedek csodálatos születése egy meddő asszonytól (2Hén 23) emlékeztet Noé csodálatos születésére (''Genezis Apokrifon'' 2,1). A könyv elismeréssel adózik az áldozatoknak (2Hén. 42,6; 59,1), tehát valószínűleg a Templom lerombolása előtti korba nyúlik vissza, és a Hasmoneus korszak végét követő időből származik, mert ismeri Sírák fia, a Bölcsesség és Hénok első könyvét.
 
== Nevének írása ==