„Demokrata Párt (Amerikai Egyesült Államok)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
{{jegyzetek}} |
Kibővített, naprakész bevezető + egységesített infobox új pártlogóval és néhány kiegészítéssel |
||
1. sor:
{{hasonló|[[Demokrata (egyértelműsítő lap)]]}}
{{Párt infobox
|
|
| logóméret = 250px
| elnök = [[Debbie Wasserman Schultz]]▼
| logóaláírás =
| mottó =
| székház = 430 South Capitol Street SE<br />[[Washington (főváros)|Washington]] 20003▼
| elnökhelyettes =
| ideológia = [[szociálliberalizmus]]<br />[[progresszivizmus]]▼
| alelnök =
| politikai elhelyezkedés = balközép▼
| elnökségi tag =
| szín = kék (nem hivatalos)▼
| frakcióvezető = Harry Reid (Szenátus)<br>Nancy Pelosi (Képviselőház)
| frakciószövetség elnöke =
| weboldal =http://www.democrats.org▼
| frakciószövetség társelnöke =
| választmányi elnök =
| szóvivő =
| utolsó vezető =
| alapítva = 1828
| feloszlatva =
| eredeti név =
| elődpárt = Demokrata-Republikánus Párt
| utódpárt =
| ifjúsági tagozat = Amerika Ifjú Demokratái
| újság =
| tagok száma =
| év (tagok száma) =
▲| politikai elhelyezkedés = balközép
| parlamenti jelenlét = <center>'''Szenátus''': {{Párt_infobox/Mandátumok|44|100|#0000CD}}</center><center>'''Képviselőház:''' {{Párt_infobox/Mandátumok|188|435|#0000CD}}
| nemzetközi szövetség = Progresszív Szövetség
| EP frakció =
| szín_html =
▲| szín = kék <small>(nem hivatalos)</small>
| ország =
| jegyzetek =
▲| weboldal = http://www.democrats.org/
}}
A '''Demokrata Párt ''' napjaink két legjelentősebb [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[politikai párt]]jának egyike. A másik a [[Republikánus Párt (USA)|Republikánus Párt]]. A Demokrata Párt a leghosszabb ideig folyamatosan működő párt az Egyesült Államokban és világviszonylatban is egyike a legrégebben alapított politikai csoportosulásoknak.{{refhely|britannica.com|A brit Konzervatív Párt régebbi, ha az 1680 körül alapított [[Tory Párt]] utódjának tekintjük.}} Politikai elhelyezkedését tekintve a párt balközép irányultságú.{{refhely|democrats.org}}▼
▲A '''Demokrata Párt
Egykor a [[klasszikus liberalizmus]], valamint bizonyos mértékig a [[libertarianizmus]] amerikai bölcsőjeként tekintettek rá, azonban az 1930-as évektől kezdve egy balközép, [[Szociálliberalizmus|szociálliberális]] platformra helyezkedett<ref name="sarnold">{{cite book |last=Arnold |first=N. Scott |title=Imposing values: an essay on liberalism and regulation |publisher=Oxford University Press |year=2009 |location=Florence |isbn=0-495-50112-3 | page = 3 |quote=''Modern liberalism occupies the left-of-center in the traditional political spectrum and is represented by the Democratic Party in the United States.''}}</ref>, támogatva a társadalmi igazságosság eszményét és a vegyes gazdaságot.<ref name="egrigsby">{{cite book |last=Grigsby |first=Ellen|title=Analyzing Politics: An Introduction to Political Science |publisher=Cengage Learning |year=2008 |location=Florence |isbn=0-495-50112-3 | pages = 106–107 |quote=''In the United States, the Democratic Party represents itself as the liberal alternative to the Republicans, but its liberalism is for the most the later version of liberalism—modern liberalism.''}}</ref> A demokraták modern liberális filozófiája a jóléti állam mellett<ref name="Larry E. Sullivan 2009 p 291">Larry E. Sullivan. ''The SAGE glossary of the social and behavioral sciences'' (2009) p 291, "This liberalism favors a generous welfare state and a greater measure of social and economic equality. Liberty thus exists when all citizens have access to basic necessities such as education, health care, and economic opportunities."</ref> kiáll a társadalmi és gazdasági egyenlőségért, a vegyes gazdaságot pedig kormányzati beavatkozásokkal és piaci szabályozással kívánja létrehozni.<ref name="jlevy">{{cite book |last=Levy |first= Jonah |title=The state after statism: new state activities in the age of liberalization |publisher=Harvard University Press |year=2006 |location=Florence |isbn=0-495-50112-3 | page = 198 |quote=''In the corporate governance area, the center-left repositioned itself to press for reform. The Democratic Party in the United States used the postbubble scandals and the collapse of share prices to attack the Republican Party ... Corporate governance reform fit surprisingly well within the contours of the center-left ideology. The Democratic Party and the SPD have both been committed to the development of the regulatory state as a counterweight to managerial authority, corporate power, and market failure.''}}</ref> Ezen állami beavatkozások, úgymint a szociális programok, a szakszervezetek támogatása, lépések az általános egészségbiztosítás megteremtése és az esélyegyenlőség felé, a fogyasztó-, illetve környezetvédelem együtt alkotják a párt gazdaságpolitikai elképzeléseinek magját.<ref>[http://economics.about.com/od/howtheuseconomyworks/a/mixed_economy.htm A Mixed Economy] retrieved: December 2014</ref>
A [[20. század]] első harmadáig létezett egy konzervatív, szabadkereskedelmet pártoló (Bourbon-demokraták, később konzervatív demokraták) és a 60-as évekig egy konzervatív-populista (elsősorban az afroamerikaiak szegregációját fenntartani kívánó) szárnya (déli demokraták, ''Southern Democrats''), előbbi az európai etnikumok, döntően a katolikusok, utóbbi a fehér, vidéki és déli evangélista protestánsok között volt népszerű. Roosevelt 1932-es megválasztásával, és a szociálliberális irányvonal előtérbe kerülésével az üzletpárti szárny visszaszorult; a déli fehérek pedig az [[1960-as évek|60-as]]–[[1990-es évek|90-es évek]] között átpártoltak a republikánusokhoz. Ma a két kongresszusi választmányt főképp progresszívek és centristák alkotják<ref name="jhale">{{cite book |last=Hale |first= John |title=The Making of the New Democrats |publisher= Political Science Quarterly |year=1995 |location= New York City|isbn= | page = 229 |quote=''Second, insofar as Democrats in Congress are roughly split into liberal and centrist wings''}}</ref>, egy elhanyagolható konzervatív kisebbség mellett.
A demokraták ezidáig 15 elnököt adtak: az első [[Andrew Jackson]] volt 1829 és 1837 között, a legutolsó pedig a jelenlegi, [[Barack Obama]], az első afroamerikai elnök, aki 2009-ben lépett hivatalba.
A [[2014]]-es kongresszusi választások után a párt kisebbségbe került a [[Az Egyesült Államok szenátusa|Szenátusban]] és a [[Az Egyesült Államok képviselőháza|Képviselőházban]] is, az 50 államból pedig 18 élén áll demokrata kormányzó.
== Ideológiája ==
| |||