„Ivano-Frankivszk” változatai közötti eltérés

|zászló = Ivano-Frankivsk Flag.png

|terület = 83.73

! colspan="8" style="background: rgb(0.2,0.7,0.8);" | 1732 — 1921 <ref>[http://www.portal.if.ua/themes/city/materials-document.asp?folder=1732&matID=2431 A város történelmének áttekintése]</ref>

! colspan="3" style="background: rgb(0.2,0.7,0.8);"" | 1989 — 2001-ig

A város éghajlata kontinentális. Az átlagos hőmérséklet (junuárbanjanuárban 5&nbsp;°C, áprilisban 12&nbsp;°C, júliusban 19&nbsp;°C, októberoktóberben -2&nbsp;°C).

A városnak két hatalmas bejárati kapuja volt. Az egyiket galíciai, a másikat tysmenytskai kőkapunak hívták. [[1663]]. [[augusztus 14.|augusztus 14]]-én János Kázmér lengyel király jelképesen is megerősítette a város jogait, és egy arany jelvényt adott a város számára. A jelvényen a város nyitott kapui és mögötte három torony látható. [[1665]]-ben befejeződött az ott élő örmény kereskedők által épített Andrew Potocki fatemplom. [[1666]]-ban elkészült az első fából épült városháza. A népesség ugrásszerűen megnőtt az örmények megérkezésétől, akik elfogadták a görög katolikus vallást. [[1667]]-ben örmények tartózkodási jogot kaptak a városban.

[[1668]]-ban Andrew Potocki lehetővé tette hogy az ukrán közösség építsen egy templomot. Végül különböző közösségek telepedtek le, a vár területén ukránok és a lengyelek, az északkeleti városrészen örmények, a déli városrészen pedig a zsidók. [[1672]]-ben befejeződött a vár részleges rekonstrukciója, a stanyslaviskoyi fa erődítmény helyére téglából épített kőkapu került. [[1670-es évek]]ben az ipar nagy fejlődésnek indult. Új iparágak jöttek létre: építők, kézművesek, kovácsok.

A XVIII-XIX. században a város nagy kereskedelmi és ipari központtá alakult át. [[1772]]-ben Lengyelországban, [[1804]]-től az [[Habsburg Birodalom]]ban. [[1864]]-től pedig a [[Osztrák-Magyar Monarchia|Osztrák-Magyar Monarchiában.]]

[[1848]]-ban a város elkezdte az első városi újság nyomtatását, és létrehozott egy parlamentet, amelybe ukrán képviselőket választottak.

A 19. század második felében a várost gyors fejlődés jellemezte, kapcsolatok és vállalkozások jöttek létre. [[1884]]-ben a kiemelkedő képességű író, N. Kobrin tartott alkotmányozó nemzetgyűlést a városban. A gyűlést a női mozgalom kezdeményezte.

Az [[első világháború]] idején, [[1915]]–[[1916]]-ben a városban heves harcok dúltak. A történelmi épületek egy része elpusztult. [[1918]]-ban a [[Osztrák-Magyar Monarchia]] összeomlása után a város a Nyugat-ukrán Népköztársasághoz tartozott, egészen [[1919]]-ig, amikor Lengyelországhoz csatolták. [[1939]]-ben a Szovjetunióhoz került a város, akik ellenkeztek azokat jobbik esetben börtönbe zárták. A [[második világháború]] sok emberáldozatot követelt a városban, a meghalt katonák testét tömegsírokban temették el. [[1989]]-ben feltárták a tömegsírokat, és mintegy 586 katonát temettek újjá. Az áldozatok nagy része golyóhalált halt. A temetésen több mint 300 ezer ukrán civil vett részt.

[[1962]]-ben Stanyiszlav 300 éves fennállását ünnepelte, ennek tiszteletére a várost átkeresztelték - a híres író és közéleti személyiség, Ivan Franko nevét vette fel. 1991 áprilisában a város lakói a szabad és független Ukrajnáért tüntettek.

* Ivano-Frankivszki RegonálisRegionális Egyetemi és Drámai Színház, névadója Ivan Frankó. Cím: Függetlenség utca. 27-a.

A Hoverla szerepel az európai kosárcsapatok top 100-as listáján.