„II. Henrik angol király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
65. sor:
Az angol királyi cím visszaszerzése ennek ellenére nem ment könnyen. Anyja, Matilda, sok éven keresztül igyekezett követelését érvényesíteni Istvánnal szemben és 1147-ben fiával együtt partra szálltak Angliában - Henrik első és Matilda utolsó próbálkozása. Az előkészületek hiányosságai miatt ez a kísérlet kudarcot vallott és Matilda visszavonult,<ref name="Harvey p.49"/> de Henrik csak még eltökéltebb lett, hogy anyja és saját maga részére visszaszerzi Angliát. 1149 és 1150 között ismét visszatért Angliába és 1149. május 22-én nagybátjya, I. Dávid skót király lovaggá ütötte [[Carlisle]] városában.<ref name="Harvey p.50">Harvey, ''The Plantagenets'', p.50</ref>
1153. januárjában, pár hónappal házassága után, ismét átkelt a csatornán és partra szállt Angliában. Flottájában 36 hajó volt, amelyek 140 lovagot és 3000 gyalogost szállítottak.<ref name="Harvey p.48">Harvey, ''The Plantagenets'', p.48</ref> A partraszállás pontos helye nem ismert, feltehetően [[Dorset]] vagy [[Hampshire]]-ben lehetett, de a források szerint betért egy falusi templomba, ahol éppen vízkeresztet, a háromkirályok érkezését ünnepelték január 6-án. Az ünnepség és Henrik érkezésének egybeesése nem kerülte el a falusiak figyelmét sem, akik az "''Ecce advenit dominator Dominus, et regnum in manu
Henrik mindenesetre nem tétlenkedett és egy éven belül kikényszerítette a Wallingford-i szerződést, amelyben István király kénytelen volt elismerni a trón örökösének. Amikor István 1154. október 25-én meghalt, Henriket elismerték királynak és december 19-én a [[Westminster-apátság]]ban királlyá koronázták.<ref name="Harvey p.50"/> Henrik, aki névleg francia hűbéres volt, most már a francia királynál is hatalmasabb úr lett.
| |||