„Dávid zsidó király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
38. sor:
Saul féltékeny is lett rá, amely élete végéig tartó ellenségeskedéshez vezetett. Saul udvarában Dávidot felesége, aki Saul lánya volt és Saul fia is támogatta a királlyal szemben. Dávid nagyvonalú volt, kétszer is megkímélte Saul király életét, s ígéretet tett, hogy utódjaként megkíméli családját.
Saul nem hagyott maga után trónörököst, ugyanis fia Jonatán előbb elhunyt, így Dávid lett előbb Júda, majd Izrael királya, miáltal [[perszonálunió]]ban egyesítette a kettészakadt országot. Elfoglalta Jeruzsálemet, megerősítette hatalmát, majd leszámolt a két országot fenyegető filiszteusokkal és kánaánita népekkel. Fiai közül az egyik, [[Absolon]] megpróbálta elfoglalni atyja trónját, másik fia, [[Salamon zsidó király|Salamon]] pedig utódja lett. Első felesége, [[Mikhál]], Saul király lánya volt, egy másik pedig egyik hadvezérének az özvegye, [[Betsabé (Biblia)|Betsabé]]. Nagy bűne, hogy Betsabé férjét, Uriját olyan hadifeladattal bízta meg, amiről tudta, hogy nem éli túl, így elvehette annak feleségét. Később Dávid megbánta tettét és elfogadta Isten ítéletét.
Dávid a keresztények számára Jézus messiásságának egyik igazolása. [[Jézus]]t az evangéliumok a „Dávid fia” címmel illetik (például [http://www.kereszteny.hu/biblia/showchapter.php?reftrans=1&abbook=Mt&numch=12#23 Mt 12,23]). A Jelenések könyve pedig az üdvtörténet győzteseként Krisztust nevezi így.<ref>[http://www.kereszteny.hu/biblia/showchapter.php?reftrans=1&abbook=Jel&numch=5#5 Jel 5,5]</ref>
| |||