„Bajmóc” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Taz (vitalap | szerkesztései) →Képtár: kép |
Szent Onuphrius ismert a görög egyházból. a románok is használjhák ritka keresztnévként: Onofrei.https://en.wikipedia.org/wiki/Onuphrius |
||
43. sor:
Várát a [[13. század]] második felében építette a Hont-Pázmány nembeli Kázmér, majd [[Csák Máté (trencséni tartományúr)|Csák Máté]], [[1321]] után királyi vár. A [[középkor]]ban olasz tulajdonosai voltak, akik bővítették és védőfalakkal erősítették. [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] király, [[Corvin János]] és a Szapolyaiak után [[1527]]-ben a Thurzóké lett, akik sokat építettek rajta. A [[törökök|török]] [[1530]]-ban és [[1599]]-ben is eredménytelenül ostromolta. [[1604]]-ben [[Bocskai István|Bocskainak]] megnyitotta kapuit. [[1637]]-ben a Pálffy családé lett. A [[Rákóczi-szabadságharc]] alatt a [[kuruc]]ok csak hosszas körülzárás után, [[1704]]. [[július 8.|július 8-án]] tudták kapitulációra bírni. A [[trencséni csata|trencséni csatát]] követően a császáriak egyheti ostrom után, [[1708]]. [[november 11.|november 11-én]] foglalták vissza.
[[Fényes Elek]] szerint ''"Első Károly alatt valami Selotus nevű Bán birta, mint bajmóczi gróf; I-ső Lajos alatt László, Oppelni herczeg, s Magyarországi nádor; később Leustachius de Hsva, szinte nádor; a min ez kitetszik egy 1393-ban kiadott diplomájából. 1473-ban
Fényes Elek így ír róla: ''"Bajmócz, (Bojnicz, Bodnicze), igen régi tót m. város, Nyitra vgyében, egy hegyen, közel a Nyitra vizéhez: 811 kath. lak., kik többnyire mesteremberek, és vagyonosak."'' <ref name=autogenerated1 />
|