„Vasútállomás” változatai közötti eltérés

A vasútállomásokat a vasúthálózatban betöltött helyük és szerepük szerint többféleképpen lehet osztályozni. A [[pályaudvar]]ok általában nagy forgalmat bonyolító, és többnyire csak személyforgalmat, teherforgalmat vagy vonatrendezést szolgáló állomások. A '''[[fejpályaudvar]]okon''' nincsen átmenő forgalom, a hálózat egyik végpontját alkotják (például [[Keleti pályaudvar]]). A kisebb '''állomások''' általában vegyes üzemet látnak el. A '''megállóhelyek''', illetve megálló-rakodóhelyek pedig nem képeznek csomópontot a hálózatban, a vágány mellett le- és felszállás, rakodás lehetséges.

 

A vasútállomásokat ma Európában a pályavasúti társaságok, infrastruktúra-kezelők üzemeltetik, amelyek többnyire vonatforgalmat nem bonyolítanak. A vasút története során azonban többnyire az volt jellemző, hogy az a társaság építette az állomásokat, amelyik az onnan induló vonatokat is üzemeltette, amelyet a pályaudvar neve gyakran őriz: a budapesti [[Déli pályaudvar]] az egykori Déli Vasút nevű társaság [[fejpályaudvar]]a volt, a miskolci [[Tiszai pályaudvar]] pedig az építő cégről, a Tiszavidéki Vaspálya Társulatról kapta a nevét.