„A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban. Levéltári dokumentumok 1941–1947” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
44. sor:
A testületet létrehozó rendelet előírta a részletes anyaggyűjtést és lehetőség szerint teljes kimutatás készítését az okozott károkról, a bűnösök név szerinti felderítését azzal a céllal, hogy bíróság elé állítsák őket. Az érdemi munka 1943 elején kezdődött és a felszabadított területek növekedésével egyre kiterjedtebbé vált. 1944 végére már 19 köztársasági és területi bizottság jött létre a párt- és állami szervek, valamint a társadalmi élet képviselőiből. A RÁB gyakorlati munkáját 1945 őszén fejezte be, bár hivatalos felszámolására csak 1951-ben került sor. Ekkor iratanyagát átadták az állami levéltárnak, ahol azt az 1990-es évek elejéig titkosan kezelték.
A RÁB tevékenységének évei alatt a gyilkosságok, kegyetlenkedések témakörében 54 ezer jegyzőkönyvet és a 250 ezer tanúvallomást vett fel, vizsgált meg, valamint még mintegy 4 millió jegyzőkönyvet az anyagi károkról. Ebből az iratanyagból a RÁB munkatársai lehetőség szerint kigyűjtötték a külföldi elkövetők neveit és ezekből különböző listákat készítettek. A magyar vonatkozású anyagokból 7 dossziéban több száz oldalnyi anyag maradt fenn az orosz állami levéltárban.
Az elsődleges dokumentumok egyszerű emberek, túlélők panaszai, a szenvedések hiteles leírásai. Hangvételük egyszerű, gyakran erősen szubjektív. A dokumentumok hitelességéhez nem férhet kétség, hiszen ilyen mennyiségű anyag hamisítása teljesen értelmetlen lett volna, de pontosságuk természetesen vita tárgyát képezheti.
| |||