„Nemeskéri Kiss Miklós” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
embed {{Nemzetközi katalógusok}} with Wikidata information |
|||
20. sor:
[[Nemeskér]]i '''Kiss Miklós Pál József János ''' ([[Miszla|Bikádpuszta]], [[1820]]. [[november 22.]]<ref>A ''Miklós de Kiss de Nemeskér úr'' által rendelkezésre bocsátott családtörténetben nemeskéri Kiss Miklós honvédezredes születési dátumként 1820. '''szeptember''' 22. szerepel, a családi kriptában fellelt sírkő szerint viszont 1820. '''november''' 22. Amíg nem sikerül a születési hónapot pontosítani, ez utóbbit tüntettem fel a szövegben.</ref> – [[Párizs]], [[1902]]. [[április 27.]]) az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] honvéd ezredese, [[franciaország]]i magyar emigráns politikus.
== Származása
Nagy múltú nemesi családból származott, a családi legendárium szerint gyökereik [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] uralkodásáig vezethetők vissza. Ősük állítólag mongol volt: a családi hagyomány szerint ''Kize kán'' túszként maradt Magyarországon, majd feleségül vett egy fiatal özvegyasszonyt.
A családról írásos emlék [[1632]]-ből maradt fenn, amikor nemeskéri Kiss Miklós [[Sopron vármegye]]i [[Nemeskér]]en lakó apai ó-szülője (6. felmenő), ''István'', [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd]] [[kancellár]]iáján hitelesítteti a jóval korábbról származó nemesi okiratot és címert. Ezt követően használhatta a család hivatalosan is a ''„nemeskéri”'' előnevet. Későbbi forrásokban előfordult, hogy a nemesi előnevet kötőjellel egybeírták a vezetéknévvel ''(Nemeskéri-Kiss)'', ezt a változatot azonban a család csak jóval későbbtől ([[1936]]) használhatja hivatalosan.
== Ifjú évei ==
Édesapja nemeskéri Kiss Antal ([[1783]]-[[1847]]) és édesanyja vizeki Tallián Julianna volt. [[Pécs]]ett végezte el a [[piarista]] [[gimnázium]]ot, majd [[1837]]-től [[Pest (történelmi település)|Pest]]en tanult [[jog]]ot; [[1841]]-ben szerzett oklevelet. Nagy hatással voltak rá a [[felvilágosodás]] eszméi, olyannyira, hogy amikor [[Habsburg-család|Habsburg]]-hű nagybátyja, a [[fiume]]i [[kormányzó]] örökbefogadása fejéül liberális eszméinek megtagadását kérte, a hevesvérű ifjú eltépte az okiratot. Ezt követően Miklós – a család egyik alapítványának jóvoltából – [[1843]]-ban tanulmányutat tett az [[Oszmán Birodalom]]ban, [[Egyiptom]]ban, Itáliában, [[Spanyolország]]ban, majd [[1847]]-ben, [[Franciaország]]ban és [[Egyesült Királyság|Angliában]]. Itáliában megismerkedett és összebarátkozott [[Giuseppe Garibaldi]]val, [[London]]ban pedig a rossz anyagi körülmények között élő [[III. Napóleon francia császár|Charles-Louis Napoléon Bonaparte]] herceggel, a későbbi III. Napóleonnal, akit többször is kisegített.
A két utazás között [[1844]]-ben fogalmazónak, majd [[1846]]-tól titkárnak nevezték ki a [[Helytartótanács]]nál. Ebből az időszakból származott ismeretsége [[Teleki László (politikus, 1811–1861)|Teleki Lászlóval]], [[Irányi Dániel]]lel és [[Kossuth Lajos]]sal.
| |||