„Az Egyesült Királyság zászlaja” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a perszonálunió |
Szent György kereszt link |
||
3. sor:
'''Az [[Egyesült Királyság]] zászlaja''' egy végleges formáját [[1801]]-ben elérő lobogó, amely feltehetőleg a világ legismertebb zászlói közé tartozik. A lobogó hivatalosan [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának]] zászlaja, avagy népszerű nevén ''Union Jack''. A lobogó az [[1800]]-ban aláírt brit és ír egyesülési szerződés után jött létre. Az akkori [[Brit Nemzetközösség]]ben is ez a lobogó volt használatban, ezért több ma már független ország is hivatalos vagy félig-hivatalos lobogójaként használja.
A nemzeti lobogó beceneve, a Union Jack eredete több tőről is fakad. Egyesek szerint azért kapta ezt a becenevet a zászló, mivel az [[angol nyelv|angolban]] a ''jack'' szó kis, hajókra tűzött lobogókat jelent. Ezért sokak szerint csak akkor szabad ezzel a névvel illetni a brit lobogót, amikor azt a szél felkapja. Mások szerint az elnevezés a [[17. század]]ból ered. Ekkor [[I. Jakab angol király|VI. Jakab]], a [[Skócia|skótok]] királya örökölte az [[Anglia|angol]] trónt I. Jakab néven. Ő volt az az uralkodó, aki először egyesítette a két királyságot egy korona alatt. Jakab adta ki a megbízást az új, közös zászló megalkotására. Az elkészült lobogó egyesítette az addig használatos angol és skót zászlókat. Ezt a különös jelképet a királyság népe először idegenkedve fogadta, majd becenévként az angol egyesülés szót ''(Union)'' megtoldották Jakab angol becenevével, a ''Jack''-kel.
[[Fájl:Unionjack.png|balra|300px|bélyegkép|A lobogó kialakulása]]
A ma használatos brit lobogónak a skót zászló alapját adó kék a háttere, amelyen [[Írország]], [[Anglia]] és [[Skócia]] keresztjei láthatók. A zászló előterében a [[Szent György kereszt|nagy piros kereszt]] [[Szent György|Szent Györgynek]], Anglia védőszentjének a keresztje. A [[Szent György kereszt|György-kereszt]] hátterében a piros ferde kereszt [[Szent Patrik]] keresztje, aki az írek védőszentje. A Patrik-kereszt melletti fehér kereszt pedig [[András apostol|Szent András]] keresztje, aki Skócia védőszentje.
A lobogó története egészen [[1603]]-ig nyúlik vissza, amikor Jakab uralma alatt [[Perszonálunió|perszonálunióra]] lépett Anglia és Skócia. Az új uralkodó egyesült királyságainak új jelképet akart, és megbízta az udvari heraldikust, hogy készítse el a két állam közös lobogóját. A zászló tehát Skócia és Anglia lobogóinak egymásra helyezésével született meg, és [[1606]]. [[április 12.|április 12-én]] királyi rendeletben lett hivatalossá téve. A zászló elkészítésének vázlatai mind eltűntek az idők folyamán. A lobogó egységét csak később teremtették meg, [[1707]]-ben. Addig kétféle változatot használtak a Brit-szigeteken. Az egyiket Angliában, ahol a piros kereszt volt előtérben, mint ma is, a másikat viszont Skóciában használták. Ebben az esetben a fehér ferde kereszt volt előtérben. 1707-ben angol hegemóniával megszületett a Nagy-Britanniai Királyság, és ekkor egységesítették a birodalom minden részén a ma is használatos változatot. Az egyesülés más változásokat is hozott, elsősorban a zászló használatában. 1707-ig a lobogót csak tengeren használták, és később csak a királyi flotta büszkélkedhetett vele. Az egyesülést követően már a szárazföldi csapatok is használhatták.
▲A lobogó története egészen [[1603]]-ig nyúlik vissza, amikor Jakab uralma alatt [[Perszonálunió|perszonálunióra]] lépett Anglia és Skócia. Az új uralkodó egyesült királyságainak új jelképet akart, és megbízta az udvari heraldikust, hogy készítse el a két állam közös lobogóját. A zászló tehát Skócia és Anglia lobogóinak egymásra helyezésével született meg, és [[1606]]. [[április 12.|április 12-én]] királyi rendeletben lett hivatalossá téve. A zászló elkészítésének vázlatai mind eltűntek az idők folyamán. A lobogó egységét csak később teremtették meg, [[1707]]-ben. Addig kétféle változatot használtak a Brit-szigeteken. Az egyiket Angliában, ahol a piros kereszt volt előtérben, mint ma is, a másikat viszont Skóciában használták. Ebben az esetben a fehér ferde kereszt volt előtérben. 1707-ben angol hegemóniával megszületett a Nagy-Britanniai Királyság, és ekkor egységesítették a birodalom minden részén a ma is használatos változatot. Az egyesülés más változásokat is hozott, elsősorban a zászló használatában. 1707-ig a lobogót csak tengeren használták, és később csak a királyi flotta büszkélkedhetett vele. Az egyesülést követően már a szárazföldi csapatok is használhatták. <br />
Ekkoriban sem [[Wales]], sem [[Írország]] nem képviseltethette magát a lobogón, hiszen mind a két ország az angol korona része volt. Nem tekintették őket Nagy-Britannia létrehozásában alapító államoknak. Ez valamelyest megváltozott [[1801]]-ben, amikor Írország is nagyobb autonómiát kapott a királyságban. Az új hatalom megjelenése a lobogót is megváltoztatta, és a Union Jack elnyerte mai formáját. A Patrik-kereszt szintén az angolok keresztje mögé került, és hogy egyértelművé tegyék: Skócia nagyobb hatalom, mint Írország, a Patrik-kereszt fele akkora, mint az András-kereszt. A zászló azonban sokáig csak a királyság haderejét jelképezte. [[1908]]-ban mondta ki először a brit [[parlament]], hogy a Union Jack az Egyesült Királyság nemzeti lobogója.
| |||