„Rozmaring” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
59. sor:
==A rozmaring mint gyógyszer és illatszer==
A ''[[Piast Erzsébet magyar királyné|Magyar királyné]] vize'': A rozmaringszesz két rész rozmaringból és három rész alkoholból állt. Gyógyításra való felhasználásának első nyomai Joannes Praevotius, páduai orvostanár munkáiban találhatók, amelyek 1666-ban Hannoverben jelentek meg, és amelyekben egyebek között egy köszvénygyógyító szer receptjét és annak csodálatos történetét is tartalmazzák, és a leírások szerint a receptet saját kezűleg írta "Sancta Elisabetha, Hungariae olim Regina'', aki maga is csodálatos úton jutott hozzá és szövege magyar fordításban így hangzik:
{{Idézet2|Én Erzsébet, a magyarok királynéja, midőn 72 éves koromban kínos köszvényben fetrengék és ezzel az alább megírt orvossággal esztendőkig éldegélnék, amelyre engem egy remete tanított volt, akit sem előbb, sem utóbb soha többé nem láttam, csakhamar javulásomat éreztem, annyira, hogy minden tetemeimben megvidultam s mintegy egészen megifjodtam, arcomban megszépültem, úgyhogy még a lengyel király is megkéretett feleségül, midőn mindketten özvegységben élnénk; de ezt cselekednem az én uram Jézus Krisztushoz való buzgó szeretetem nem engedte, akinek angyalától, úgy hiszem, kaptam ezt az orvosságot.}}
A recept Raymundus Lullus spanyol bölcsész és teológus használta először gyógyításra, s ezzel elindította a rozmaringot azon az úton, mely az első alkoholos világparfüm megjelenéséhez vezetett, a 17. században háttérbe szorítva a rózsavizet, s egyszerre feltűnve a gyógyító desztillált vizek között az is, amely a ''magyar királyné vize'' nevet viselte: ''Aqua Reginae Hungariae'', hivatalosan a gyógyszerészek által nevezve és mint ''Eau de la Reine d'Hongrie'', a franciás kor elnevezése szerint, [[Európa]] szerte elterjedve.
==Mai felhasználása==
| |||