„Lippay György” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Zsuzsakossuth (vitalap | szerkesztései)
9. sor:
== Alkimista munkássága ==
Lippay élénken érdeklődőtt a természettudományok iránt. [[Pozsony]]i kertjében kiterjedt dísznövény, gyümölcs és zöldségtermesztés folyt. Hátrahagyott egy alkimista kéziratot, melyet ma is őriz a bécsi National-Bibliothek. A díszes borítású kötet címe: ''Mons Magnesiae Ex Quo Obscurum sed Verum Subjectum Philosophorum effonditur et Expresse denominatur''. Lippay munkáit [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] királynak ajánlotta, aki nagy kedvelője volt az aranycsinálásnak. Lippay nézete az volt, hogy az aranycsinálás lehetséges megfelelő elméleti tudással. E tudáshoz vezet az általa csak "Magnezia Hegy"-nek (Mons Magnesia) nevezett út. Kitűnően foglalta össze a korábbi alkimisták műveit. Mint írja, "… a műben tárgyaltam az anyagról, amely magába foglalja a négy elemet, a földet, vizet, levegőt, tüzet; a három principiumot: sal, sulfur, mercurius-t; kettősségét a hímnek és nősténynek s végre azt az egy valamit, amely a mi csodálatos, egyszerű napanyagunk. … Ne maradjon előtted rejtve az sem, hogy ez a mi anyagunk a chaos". A munka a [[magyarok|magyar]] alkímia egyik legszebb alkotása.
 
Az ő nevéhez fűződik a 16. század közepe után létesített pozsonyi érseki kert továbbfejlesztése és átalakítása is, amely kert szépségével, növényeinek gazdagságával európai hírnévre tett szert. E kerthez kapcsolódik öccse [[Lippay János]] életének utolsó, alkotó korszaka, aki bátyja hívására Pozsonyba jött, ahol megírta ''Pozsonyi kert címen'' 3-kötetes művét.
 
== Források ==