„Boross F. László” változatai közötti eltérés

'''Boross F. László''', olykor ''Boros F. László'' vagy ''Boross László'', írói álnevein: ''Bfl., BFL., B. F. L., Winow, F. L.'' ([[Kellemes]], [[1895]]. [[augusztus 21.]] – [[Moszkva]], [[butovói kivégzőhely]], [[1938]]. [[június 3.]])<ref name="wau"> [http://www.sakharov-center.ru/asfcd/martirolog/?t=page&id=2915 A politikai elnyomás, Moszkvában és a Moszkvai területen agyonlőtt és eltemetett áldozatainak mártirológiája 1938-53 – Boross. F. László] </ref> magyar újságíró, pártmunkás.

Boross Rezső és Katscher Viktória gyermeke. Az [[első világháború]] idején behívták katonának, később pedig bekapcsolódott a [[forradalmi szocialisták]] munkájába. Ekkortájt került közel [[Kassák Lajos|Kassák]] köréhez, s barátkozott meg [[Hajdu Pál]]lal, [[Lékai János]]sal. Budapesten 1918-ban megszerezte jogi doktori oklevelét. A [[Kommunisták Magyarországi Pártja|KMP]] és az Ifjúmunkások Országos Szövetségének egyik alapítótagja volt, később pedig a [[Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége|KIMSZ]] egyik vezetője lett. 1919 elejétől kezdve májusig szerkesztette az [[Ifjú Proletár]] című lapot. Időközben 1919 februárjában letartóztatták a többi vezető kommunistával együtt, s 1919. március 19-én engedték szabadon. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság|kommün]] alatt a Közoktatásügyi Népbiztosság ifjúmunkás-propagandaosztályát vezette, s munkatársa volt a [[Vörös Ujság]]nak. 1919. július 10-én Budapesten, a VI. kerületben házasságot kötött Vida Margittal, Weisz Imre és Boross Laura gyermekével,<ref> [https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-266-11541-35922-53 A házasságkötés bejegyezve Budapest VI. ker. polgári akv. 2967/1919. folyószám alatt.]</ref>, akitől 1920-ban elvált.<ref> A budapesti királyi törvényszék 29.36.664/1920/2. számú ítélete.</ref> A [[Forradalmi Kormányzótanács|tanácskormány]] lemondása után letartóztatták, és 1920. június 4-én nyolc év börtönre ítélték. A következő évben [[szovjet–magyar fogolycsere-akció|szovjet–magyar fogolycsere-akciónak]]nak köszönhetően kiváltották és Németországba távozott. 1921-ben az [[Inprekorr]] helyettes szerkesztője, moszkvai tudósítója, egészen 1933-ig. Ekkor a Szovjetunióba ment, és a [[Kommunista Internacionálé|Komintern]] sajtóosztályának élére került, ahol egészen 1938-as letartóztatásáig megmaradt. Időközben belépett az [[Szovjetunió Kommunista Pártja|SZKP]]-ba (1937-ben kizárták), és publikált a [[Sarló és Kalapács (folyóirat)|Sarló és Kalapács]] és a ''Rundschau'' című lapokban. 1938. március 12-én kémkedés hamis vádjával letartóztatták, majd 1938. május 22-én halálraítélték, s június 3-án végrehajtották az ítéletet. 1957. április 30-án rehabilitálták.<ref name="wau" />

* ''Reise durch hundert Kollektivwirtschaften'' (Moszkva, 1934.)<ref> {{cite web |url=http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database_lek&bib1id=4&bib1field=0&term=450189&too_many_records=false&rc=3&pos=1&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000 |title= Reise durch hundert Kollektivwirtschaften|accessdate= 2015-05-10|author= |last= |first= |authorlink= |coauthors= |date= |year= |month= |format= |work=Petőfi Irodalmi Múzeum|publisher= |pages=}}</ref>