„Báb (vallási vezető)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás előtti és utáni dupla írásjel javítása, egyéb apróság AWB
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
78. sor:
A Báb bejelentése, miszerint Isten hamarosan újabb Hírnököt fog küldeni 1863-ban vált valóra, amikor Baháalláh bejelentette, hogy Ő a minden vallásban megjövendölt megígért, aki elvezeti az embereket a világbékéhez. A legtöbb bábi vallású ember elfogadta Baháalláh kijelentését, így a bábi vallásnak jelenleg már nincsen számottevő követője.<ref>Egy-két ezer iránira becsülik a Baháalláht nem elfogadó Subh-i-Azal követőinek, az azaliaknak számát {{cite encyclopedia |encyclopedia= Encyclopædia Iranica |year= 1989 |article=Azali Babism | first = Dennis | last = MacEoin | url = http://www.iranicaonline.org/articles/azali-babism}}</ref> A Baháalláh alapította [[bahái hit]] előfutárának tartja a Bábot, a [[bahái naptár]]ban három szent nappal tisztelegve a "Hírnöke" előtt.
 
Az európai közélet nagyjait, mint [[Ernest Renan]], [[Sarah Bernhardt]], [[George Nathaniel Curzon]] és [[Matthew Arnold]] mélyen megérintette a Báb nemessége és előremutató tanításai. Követőinek bátorsága beszédtéma lett Európa szalonjaiban. Izabella Grinyevszkaja a ''Báb'' címmel színdarabot írt,<ref>{{cite web | last = Grinevskaya | first = Isabella | title = Bab | work = | publisher = | year = 1916|edition=reprint| url = http://imwerden.de/pdf/grinevskaya_bab.pdf | format = pdf | doi = | accessdate = 2015-01-18}}</ref>, melyet 1904-ben Szentpéterváron mutattak be és melyet [[Lev Nyikolajevics Tolsztoj]] is dicsért.<ref>{{cite web | last = Momen | first = Moojan | title = Russia | work = Draft for "A Short Encyclopedia of the Bahá'í Faith" | publisher = Bahá'í Library Online | date = | url =http://bahai-library.com/momen_encyclopedia_russia | accessdate = 2015-01-18}}</ref>
 
A francia irodalomkritikus, [[Jules Bois]] a következőképpen emlékezett a Báb hatásáról az amerikai Forum folyóiratban, 1925-ben: ''„Egész Európában sajnálkozást és a felháborodást kavart … Korom irodalmárai között, 1890-ben Párizsban a Báb mártírhalála még mindig friss téma volt, mint mikor először híreket kaptunk haláláról [1850-ben]. Verseket írtunk Róla. Sarah Bernhardt esedezett Catulle Mendès-nél egy színjátékért, mely ezen történelmi tragédiáról szól.”''