„Demokrata Párt (Amerikai Egyesült Államok)” változatai közötti eltérés

| ideológia = [[Szociálliberalizmus|szociálliberalizmus]], [[Progresszivizmus]]

Egykor a [[klasszikus liberalizmus]], valamint bizonyos mértékig a [[libertarianizmus]] amerikai bölcsőjeként tekintettek rá, azonban az 1930-as évektől kezdve egy balközép, [[Szociálliberalizmus|szociálliberális]] platformra helyezkedett,<ref name="sarnold">{{cite book |last=Arnold |first=N. Scott |title=Imposing values: an essay on liberalism and regulation |publisher=Oxford University Press |year=2009 |location=Florence |isbn=0-495-50112-3 | page = 3 |quote=''Modern liberalism occupies the left-of-center in the traditional political spectrum and is represented by the Democratic Party in the United States.''}}</ref>, támogatva a társadalmi igazságosság eszményét és a vegyes gazdaságot.<ref name="egrigsby">{{cite book |last=Grigsby |first=Ellen|title=Analyzing Politics: An Introduction to Political Science |publisher=Cengage Learning |year=2008 |location=Florence |isbn=0-495-50112-3 | pages = 106–107 |quote=''In the United States, the Democratic Party represents itself as the liberal alternative to the Republicans, but its liberalism is for the most the later version of liberalism—modern liberalism.''}}</ref> A demokraták modern liberális filozófiája a jóléti állam mellett<ref name="Larry E. Sullivan 2009 p 291">Larry E. Sullivan. ''The SAGE glossary of the social and behavioral sciences'' (2009) p 291, "This liberalism favors a generous welfare state and a greater measure of social and economic equality. Liberty thus exists when all citizens have access to basic necessities such as education, health care, and economic opportunities."</ref> kiáll a társadalmi és gazdasági egyenlőségért, a vegyes gazdaságot pedig kormányzati beavatkozásokkal és piaci szabályozással kívánja létrehozni.<ref name="jlevy">{{cite book |last=Levy |first= Jonah |title=The state after statism: new state activities in the age of liberalization |publisher=Harvard University Press |year=2006 |location=Florence |isbn=0-495-50112-3 | page = 198 |quote=''In the corporate governance area, the center-left repositioned itself to press for reform. The Democratic Party in the United States used the postbubble scandals and the collapse of share prices to attack the Republican Party&nbsp;... Corporate governance reform fit surprisingly well within the contours of the center-left ideology. The Democratic Party and the SPD have both been committed to the development of the regulatory state as a counterweight to managerial authority, corporate power, and market failure.''}}</ref> Ezen állami beavatkozások, úgymint a szociális programok, a szakszervezetek támogatása, lépések az általános egészségbiztosítás és az esélyegyenlőség megteremtése felé, a fogyasztó-, illetve környezetvédelem együtt alkotják a párt gazdaságpolitikai elképzeléseinek magját.<ref>[http://economics.about.com/od/howtheuseconomyworks/a/mixed_economy.htm A Mixed Economy] retrieved: December 2014</ref>

A [[20. század]] első harmadáig létezett egy konzervatív, szabadkereskedelmet pártoló (Bourbon-demokraták, később konzervatív demokraták) és a 60-as évekig egy konzervatív-populista (elsősorban az afroamerikaiak szegregációját fenntartani kívánó) szárnya (déli demokraták, ''Southern Democrats''), előbbi az európai etnikumok, döntően a katolikusok, utóbbi a fehér, vidéki és déli evangélista protestánsok között volt népszerű. Roosevelt 1932-es megválasztásával, és a szociálliberális irányvonal előtérbe kerülésével az üzletpárti szárny visszaszorult; a déli fehérek pedig az [[1960-as évek|60-as]]–[[1990-es évek|90-es évek]] között átpártoltak a republikánusokhoz. Ma a két kongresszusi választmány főképp progresszívekből és centristákból áll,<ref name="jhale">{{cite book |last=Hale |first= John |title=The Making of the New Democrats |publisher= Political Science Quarterly |year=1995 |location= New York City|isbn= | page = 229 |quote=''Second, insofar as Democrats in Congress are roughly split into liberal and centrist wings''}}</ref>, egy elhanyagolható konzervatív kisebbség mellett.

Történelmileg elsősorban a farmereket, munkásokat, szakszervezeteket, vallási kisebbségeket képviselte; ellenezte a szabályozatlan gazdaságot és pénzügyeket, emellett a progresszív jövedelemadót is támogatta. Külpolitikájára az internacionalizmus volt jellemző (beleértve az intervencionizmust is) 1913-tól egészen a 60-as évek közepéig. A 30-as évektől kezdve mindinkább a szegénység csökkentése érdekében indított jóléti programok híve lett. Létezett egy konzervatív, üzletpárti belső csoportja (melynek [[Grover Cleveland]] és [[Al Smith |Al Smith]] voltak a jelképei), illetve egy déli populista frakció, mely a [[Lyndon B. Johnson|Lyndon Johnson]] által 1964-ben aláírt polgárjogi törvény hatályba lépése után lassan széthullott. A párt liberalizmusát jelentősen befolyásolta a szakszervezeti mozgalom (mely 1936–1952 között élte fénykorát), és az afroamerikaiak mind nagyobb arányú részvétele a polgárjogok kiterjesztését követően. Az 1970-es évek óta a környezetvédelem is kiemelten fontos a demokraták számára. Theodore Caplow és társai úgy érvelnek „a Demokrata Párt politikája a balközép irányból elmozdult a centrum felé, majd tovább haladt a jobbközép felé az 70-es, 80-as években.”<ref>{{cite book|author1=Theodore Caplow|author2=Howard M. Bahr|author3=Bruce A. Chadwick|author4=John Modell|title=Recent Social Trends in the United States, 1960-1990|url=http://books.google.com/books?id=gwBvm8aF2bsC&pg=PA337|year=1994|publisher=McGill-Queen's Press |page=337}} Hozzáteszik: „A Republikánus Párt jobbközépről a centrum felé mozdult a 40-es, 50-es években, majd újra a jobboldalra pozícionálta magát.” </ref>

}}</ref>