„Gravitációs hullám” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
embed {{Nemzetközi katalógusok}} with Wikidata information |
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB |
||
1. sor:
A '''gravitációs hullám''' a [[téridő]] görbületének [[hullám]]szerűen terjedő megváltozása, amelyet az [[általános relativitáselmélet]] jósolt meg. Nemcsak a klasszikus értelemben megfogalmazott [[tömegvonzás]] „mellékterméke”, hanem minden gyorsuló tömeg kelti. A '''gravitációs sugárzás''' a gravitációs hullámok által továbbított energia. A gravitációs hullámokat keltő rendszerek fontos példái a [[kettőscsillag]]ok, amelyek egyik tagja [[fehér törpe]], [[neutroncsillag]], vagy [[fekete lyuk]].
Noha a gravitációs sugárzást még nem sikerült közvetlenül is észlelni, közvetett formában már sikerült a kimutatása a [[Hulse-Taylor kettőspulzár]] periódusidejének precíz mérése alapján. Ez volt az [[1993]]-as [[fizikai Nobel-díj]] kiadásának alapja. A csillagászat új ágát indította el a „gravitációshullám-csillagászat” megindulása. 2014 márciusában aztán egy kutató csoport bejelentette, hogy a BICEP2 űrteleszkóppal olyan jelet találtak, ami közvetett bizonyítékot szolgáltat a gravitációs hullámok létezésére.<ref name="Ezért szinte biztos jár a Nobel-díj">[http://index.hu/tudomany/2014/03/17/ezert_szinte_biztos_jar_a_nobel-dij/ Ezért szinte biztos jár a Nobel-díj]</ref>
== Általános tulajdonságai ==
58. sor:
Az [[1960-as évek]] óta folynak kísérletek [[Joseph Weber (fizikus)|Joseph Weber]] ([[University of Maryland|Marylandi Egyetem]]) vezetésével nagy, körülbelül másfél tonna tömegű fémhengerekkel, amelyeknek hullámzásba kellene jönniük a gravitációs hullámok hatására. Később további, azonos elven működő [[rezonanciadetektor|detektorokat]] építettek. Kétségkívül bebizonyosodott, hogy a fejlettségük ellenére a felfüggesztés- és méréstechnika nem megfelelő erre a feladatra. A módszer egy további hátulütője, hogy egy ilyen henger csak a [[rezonanciafrekvencia|rezonanciafrekvenciája]] nagyon szűk környezetében képes hullámzás észlelésére. Ezért más megoldásokat kellett keresni.
Manapság [[Michelson-interferométer]]eket használnak, hogy a rajtuk keresztülhaladó hullámokat azonnal meg tudják figyelni. Ezekben a téridő tulajdonságainak helyi változásai két [[lézer]]sugár érzékeny [[interferencia|interferenciáját]] változtatják meg. Ilyen típusú jelenlegi kísérletek – mint például a [[GEO600]] (Németország / Nagy-Britannia),<ref>[http://www.geo600.uni-hannover.de/ A GEO600-projekt honlapja]</ref>
Ezek a kísérletek [[lézer]]fényt használnak, amely hosszú alagutakban oda-vissza fut. Az áthaladó gravitációs hullámoknak meg kellene változtatniuk az alagút hosszát, ezt pedig egy ellenőrző lézernyalábbal való interferencián keresztül mérni lehetne. A gravitációs hullámok közvetlen észleléséhez olyan fejlett méréstechnika szükséges, ami egészen minimális hosszváltozás (a [[proton]] méretének tízezrede!) kimutatására is képes. A tervezett [[LISA]] kísérlet a világűrben fog zajlani.
65. sor:
Hulse-t és Taylort felfedezésükért [[1993]]-ban [[fizikai Nobel-díj]]jal tüntették ki.
2014 márciusában Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ kutatói bejelentették, hogy a BICEP2 teleszkóppal olyan jelet találtak, amely közvetett bizonyítékot szolgáltat a gravitációs hullámok létezésére.<ref>csillagaszat.hu: [http://www.csillagaszat.hu/hirek/tudomany/tu-foldi-tavcsovek/korai-univerzum-gravitacios-hullam/ A korai Univerzumban már látjuk a gravitációs hullámokat(?)]</ref><ref>http://arxiv.org/abs/1403.3985</ref> A kinyert adatokkal azonban még további vizsgálatokat kell végezni.<ref
== Források és megjegyzések ==
74. sor:
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{DEFAULTSORT:Gravitacioshullam}}
[[Kategória:Általános relativitáselmélet]]
| |||